A 20.
századi európai regény formái
Tételek és magyar
nyelvű szakirodalom
A tételek
1. Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában
Réz Pál: Proust. Bp. 1961.
André Maurois: Proust. Bp. 1976.
Karafiáth Judit:
Proust. Az eltűnt idő nyomában I. Swann. In: Huszonöt fontos francia
regény. Bp. 1996, 174-185. o.
Gérard Genette: Az
elbeszélő diskurzus. In: Az irodalom elméletei I., Pécs, 1996, 61-98. o.
2. Franz Kafka: A per
Franz Kafka: A per. Matura Klasszikusok, Bp. 1999?
Franz Kafka: A per. Új Palatinus kiadása. Bp. 2002,
Utószó.
Kajtár Mária: Kafka:
A per. In: Huszonöt fontos német regény. Bp. 1996, 162-175.o.
Györffy
Miklós: Az idegen bűne és bűnhődése. Josef K. In: Polgárok és művészek. Bp. 1997, 38-76. o.
3. James Joyce: Ulysses
Egon Naganowski:
Joyce. Bp. 1975.
David Daiches: A regény és a modern világ. Bp. é.n.
Alick
West: James Joyce: Ulysses. In:
Válság és kritika. Bp. 1978, 159-198. o.
Kappanyos
András: Ulysses, a nyughatatlan. In:
A fordítás és intertextualitás alakzatai (szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár-Szabó
Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna) Bp. 1998, 203-218. o.
4. Thomas Mann: A varázshegy
Györffy
Miklós: Bevezetés A
varázshegy újraolvasásához. In: Polgárok és művészek. Bp. 1997, 90-115. o.
vagy:
Györffy
Miklós: Thomas Mann: A varázshegy. In:
Huszonöt fontos német regény. Bp. 1996, 131-147. o.
5. Robert Musil: A tulajdonságok nélküli ember
Zalán
Péter: Musil világa. Bp. 1981.
Györffy
Miklós: Musil: A tulajdonságok nélküli
ember. In: Huszonöt fontos német regény. Bp. 1996, 189-200. o.
6. William Faulkner: A
hang és a téboly v. Megszületik
augusztusban
Az amerikai irodalom a XX. században (szerk. Országh
László, Kardos László és Sükösd Mihály) Bp. 1962.
Malcom Cowley: Az amerikai író természetrajza Bp. 1976,
121-154. o.
Déry György-Kristó
Nagy István: Faulkner. Bp. 1966
Richard
Ruland-Malcolm Bradbury: Az amerikai
irodalom története. Bp. 1997.
7.
Albert Camus: Közöny
Mészáros Vilma: Camus. Bp. 1973.
A francia irodalom a XX. században I-II. (szerk. Köpeczi Béla). Bp. 1974.
Nicolae
Balota: Abszurd irodalom. Bp. 1979.
Roger Grenier: Albert Camus. Tűző nap és árnyék. Bp. 1994.
Varga
László: Albert Camus: Közöny. In:
Huszonöt fontos francia regény. Bp. 1996, 258-268. o.
8. Mihail Bulgakov: A
Mester és Margarita
Ligyia Janovszkaja: Bulgakov. Bp., 1987.
Szilárd
Léna, Kalina Katalin, Makai Bettina: Bulgakov:
A Mester és Margarita, In: Huszonöt fontos orosz regény. Bp. 1996, 278-288.
o.
9. Günter Grass: A bádogdob
Kovács
Edit: Grass: A bádogdob. In: Huszonöt
fontos német regény. Bp. 1996. 282-296.o.
Györffy Miklós: A német irodalom rövid története. Bp. 1995.
10. Gabriel García Márquez: Száz év magány
Kulin Katalin: Mítosz és valóság. Gabriel García Márquez. Bp.
1977.
Fried
István: A családnyi emberiség regénye. In:
Fried: Tíz híres regény. Bp. 1989.
Bényei
Tamás: Jelentések könyve. In: Apokrif
iratok. Mágikus realista regényekről. Debrecen, 1997, 149-210. o.
11. Thomas Bernhard: Fagy
és A
mészégető
Györffy
Miklós: Thomas Bernhard őrült különcei. In:
Polgárok és művészek. Bp. 1997, 252-266. o.
Bombitz Attila: Mindenkori
utolsó világok. Osztrák regénykurzus. Pozsony, 2001, 102-131. o.
12. Michel Tournier: A
Rémkirály
Barta
András utószava a regény első, 1983-as magyar kiadásához
B tételek
13. Rilke versei (Tájékoztató 67. o.)
Szabó Ede: Rilke világa. Bp. 1979.
Tamás Attila: Líra a XX. században. Bp. 1975.
Nemes
Nagy Ágnes: Rilke-almafa. In: Szó és szótlanság. Összegyűjtött esszék
I. Bp. 1989, 373-401. o.
Pór Péter: Léted felirata. Válogatott tanulmányok. Bp.
2002.
14. Apollinaire versei (Tájékoztató 69. o.)
Réz Pál: Apollinaire világa. Bp. 1974.
A francia irodalom a huszadik században I-II. (szerk. Köpeczi
Béla). Bp. 1974
15. T. S. Eliot művei (Tájékoztató 73. o.)
Az angol irodalom a huszadik században I-II. (szerk. Báti László
és Kristó Nagy István). Bp. 1970.
Takács Ferenc: T. S. Eliot a költői nyelvhasználatról. Bp. 1978.
Frank Kermode: T S. Eliot. In: Mi a modern? Bp. 1980, 91-107. o.
Egri Péter: Eliot
irodalmi esszéiről. In: Eliot:
Káosz a rendben. Irodalmi esszék. Bp. 1981.
16. Az expresszionizmus (Trakl, Benn, Heym,
Kaiser, a korai Brecht)
Az expresszionizmus (szerk. Koczogh Ákos). Bp. 1964.
Lionel
Richard: Az expresszionizmus
enciklopédiája. Bp. 1987.
Halász
Előd: A német irodalom története. Bp. 1987.
Györffy
Miklós: A német irodalom története. Bp.
1995.
17. A dadaizmus és a szürrealizmus (Tzara,
Breton, Aragon, Eluard)
A szürrealizmus (szerk. Bajomi Lázár
Endre). Bp. 1968
Mario
de Micheli: Az avantgardizmus. Bp.
1969.
René
Passeron: A szürrealizmus enciklopédiája.
Bp. 1983.
18. Pirandello drámái
Almási
Miklós: A drámafejlődés útjai. Egy műfaj története Goethétől O'Neillig. Bp.
1969.
Peter Szondi: A modern dráma elmélete. Bp. 1979.
Robert Brustein: A lázadás színháza I-II. Bp. 1982.
Madarász
Imre: Az olasz irodalom története. Bp.
1992.
Erika-Fischer
Lichte: A dráma története. Pécs,
1999, 616-629. o.
19. Brecht és az epikus dráma
Lásd az
előző tétel irodalmából: Almási, Szondi, Brustein
Walkó
György: Katarzis nélkül. Bp. ?
Halász
Előd: A német irodalom története. Bp.
1987.
Erika
Fischer-Lichte: A dráma története. Pécs,
1999, 629-650. o.
20. O’Neill drámái
Lásd az
előző tételek irodalmából: Almási, Szondi, Brustein
Az amerikai irodalom a XX. században (szerk. Országh
László, Kardos László és Sükösd Mihály). Bp. 1962.
Richard
Ruland-Malcolm Bradbury: Az amerikai
irodalom története. Bp. 1997.
Erika
Fischer-Lichte: A dráma története. Pécs,
1999, 600-615. o.
21. Beckett és az abszurd dráma
Nicolae
Balota: Abszurd irodalom. Bp. 1979.
Martin
Esslin: Az abszurd dráma elmélete. Bp.
1967.
Frank
Kermode: Beckett. In: Kermode: Mi a modem? Bp. 1980, 134-156.
o.
Robert
Brustein: A lázadás színháza I-II. Bp.
1982.
22. Szabadon választható angol vagy
észak-amerikai író az alábbiak közül:
William
Butler Yeats, Wystan Hugh Auden, Dylan Thomas, Wallace Stevens, William Carlos
Williams, Ezra Pound, E. E. Cummings, Charles Olson, George Bemard Shaw, Edward
Albee, Harold Pinter, Ernest Hemingway, Francis Scott Fitzgerald, George
Orwell, William Golding, Viadimir Nabokov, Bernard Malamud, John Updike
(munkásságának ismertetése és egy prózai v. drámai művének, v. néhány versének
elemzése)
23. Szabadon választható spanyol, portugál,
olasz v. dél-amerikai író az alábbiak közül:
Federico
García Lorca, Italo Svevo, Jorge Luis Borges, Italo Calvino, Alejo Carpentier,
Julio Cortázar, Giuseppe Ungaretti, Eugenio Montale, Fernando Pessoa, Rafael
Alberti, Pablo Neruda, Ocatavio Paz, Maria Vargas Llosa (munásságának
ismertetése és egy prózai v. drámai művének, v. néhány versének elemzése)
24. Szabadon választható kelet-európai
író az alábbiak közül:
Stanislaw
Wyspianski, Stanislaw Ignacy Witkiewicz, Witold Gombrowicz, Slawomir Mrozek,
Jaroslav Hasek, Bohumil Hrabal, Milan Kundera, Czeslav Milosz, Jiri Wolker,
Vitezslav Nezval, Miroslav Krleza, Konsztantin Kavafisz, Jorgosz Szeferisz
(munkásságának ismertetése és egy prózai v. drámai művének, v. néhány versének
elemzése)
25. Szabadon választható orosz-szovjet író az
alábbiak közül:
Maxim
Gorkij, Leonyid Andrejev, Valerij
Brjuszov, Szergej Jeszenyin, Iszaak Babel, Vlagyimir Majakovszkij, Anna
Ahmatova, Borisz Paszternak, Oszip Mandelstam, Marina Cvetajeva, Alekszandr
Szolzsenyicin (munkásságának ismertetése és egy prózai v. drámai művének, v.
néhány versének elemzése)