A 20. századi európai regény formái

Tételek és magyar nyelvű szakirodalom

 

A tételek

1. Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában

Réz Pál: Proust. Bp. 1961.

André Maurois: Proust. Bp. 1976.

Karafiáth Judit: Proust. Az eltűnt idő nyomában I. Swann. In: Huszonöt fontos francia regény. Bp. 1996, 174-185. o.

Gérard Genette: Az elbeszélő diskurzus. In: Az irodalom elméletei I., Pécs, 1996, 61-98. o.

 

2. Franz Kafka: A per

Franz Kafka: A per. Matura Klasszikusok, Bp. 1999?

Franz Kafka: A per. Új Palatinus kiadása. Bp. 2002, Utószó.

Kajtár Mária: Kafka: A per. In: Huszonöt fontos német regény. Bp. 1996, 162-175.o.

Györffy Miklós: Az idegen bűne és bűnhődése. Josef K. In: Polgárok és művészek. Bp. 1997, 38-76. o.

 

3. James Joyce: Ulysses

Egon Naganowski: Joyce. Bp. 1975.

David Daiches: A regény és a modern világ. Bp. é.n.

Alick West: James Joyce: Ulysses. In: Válság és kritika. Bp. 1978, 159-198. o.

Kappanyos András: Ulysses, a nyughatatlan. In: A fordítás és intertextualitás alakzatai (szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár-Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna) Bp. 1998, 203-218. o.

 

4. Thomas Mann: A varázshegy

Györffy Miklós: Bevezetés A varázshegy újraolvasásához. In: Polgárok és művészek. Bp. 1997, 90-115. o. vagy:

Györffy Miklós: Thomas Mann: A varázshegy. In: Huszonöt fontos német regény. Bp. 1996, 131-147. o.

 

5. Robert Musil: A tulajdonságok nélküli ember

Zalán Péter: Musil világa. Bp. 1981.

Györffy Miklós: Musil: A tulajdonságok nélküli ember. In: Huszonöt fontos német regény. Bp. 1996, 189-200. o.

 

6. William Faulkner: A hang és a téboly v. Megszületik augusztusban

Az amerikai irodalom a XX. században (szerk. Országh László, Kardos László és Sükösd Mihály) Bp. 1962.

Malcom Cowley: Az amerikai író természetrajza Bp. 1976, 121-154. o.

Déry György-Kristó Nagy István: Faulkner. Bp. 1966

Richard Ruland-Malcolm Bradbury: Az amerikai irodalom története. Bp. 1997.

 

7. Albert Camus: Közöny

Mészáros Vilma: Camus. Bp. 1973.

A francia irodalom a XX.  században I-II. (szerk. Köpeczi Béla). Bp. 1974.

Nicolae Balota: Abszurd irodalom. Bp. 1979.

Roger Grenier: Albert Camus. Tűző nap és árnyék. Bp. 1994.

Varga László: Albert Camus: Közöny. In: Huszonöt fontos francia regény. Bp. 1996, 258-268. o.

 

8. Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita

Ligyia Janovszkaja: Bulgakov. Bp., 1987.

Szilárd Léna, Kalina Katalin, Makai Bettina: Bulgakov: A Mester és Margarita, In: Huszonöt fontos orosz regény. Bp. 1996, 278-288. o.

 

9. Günter Grass: A bádogdob

Kovács Edit: Grass: A bádogdob. In: Huszonöt fontos német regény. Bp. 1996. 282-296.o.

Györffy Miklós: A német irodalom rövid története. Bp. 1995.

 

10. Gabriel García Márquez: Száz év magány

Kulin Katalin: Mítosz és valóság. Gabriel García Márquez. Bp. 1977.

Fried István: A családnyi emberiség regénye. In: Fried: Tíz híres regény. Bp. 1989.

Bényei Tamás: Jelentések könyve. In: Apokrif iratok. Mágikus realista regényekről. Debrecen, 1997, 149-210. o.

 

11. Thomas Bernhard: Fagy és A mészégető

Györffy Miklós: Thomas Bernhard őrült különcei. In: Polgárok és művészek. Bp. 1997, 252-266. o.

Bombitz Attila: Mindenkori utolsó világok. Osztrák regénykurzus. Pozsony, 2001, 102-131. o.

 

12. Michel Tournier: A Rémkirály

Barta András utószava a regény első, 1983-as magyar kiadásához

 

 

B tételek

13. Rilke versei (Tájékoztató 67. o.)

Szabó Ede: Rilke világa. Bp. 1979.

Tamás Attila: Líra a XX. században. Bp. 1975.

Nemes Nagy Ágnes: Rilke-almafa. In: Szó és szótlanság. Összegyűjtött esszék I. Bp. 1989, 373-401. o.

Pór Péter: Léted felirata. Válogatott tanulmányok. Bp. 2002.

 

14. Apollinaire versei (Tájékoztató 69. o.)

Réz Pál: Apollinaire világa. Bp. 1974.

A francia irodalom a huszadik században I-II. (szerk. Köpeczi Béla). Bp. 1974­

 

15. T. S. Eliot művei (Tájékoztató 73. o.)

Az angol irodalom a huszadik században I-II. (szerk. Báti László és Kristó Nagy István). Bp. 1970.

Takács Ferenc: T. S. Eliot a költői nyelvhasználatról. Bp. 1978.

Frank Kermode: T S. Eliot. In: Mi a modern? Bp. 1980, 91-107. o.

Egri Péter: Eliot irodalmi esszéiről. In: Eliot: Káosz a rendben. Irodalmi esszék. Bp. 1981.

 

16. Az expresszionizmus (Trakl, Benn, Heym, Kaiser, a korai Brecht)

Az expresszionizmus (szerk. Koczogh Ákos). Bp. 1964.

Lionel Richard: Az expresszionizmus enciklopédiája. Bp. 1987.

Halász Előd: A német irodalom története. Bp. 1987.

Györffy Miklós: A német irodalom története. Bp. 1995.

 

17. A dadaizmus és a szürrealizmus (Tzara, Breton, Aragon, Eluard)

A szürrealizmus (szerk. Bajomi Lázár Endre). Bp. 1968

Mario de Micheli: Az avantgardizmus. Bp. 1969.

René Passeron: A szürrealizmus enciklopédiája. Bp. 1983.

 

18. Pirandello drámái

Almási Miklós: A drámafejlődés útjai. Egy műfaj története Goethétől O'Neillig. Bp. 1969.

Peter Szondi: A modern dráma elmélete. Bp. 1979.

Robert Brustein: A lázadás színháza I-II. Bp. 1982.

Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Bp. 1992.

Erika-Fischer Lichte: A dráma története. Pécs, 1999, 616-629. o.

 

19. Brecht és az epikus dráma

Lásd az előző tétel irodalmából: Almási, Szondi, Brustein

Walkó György: Katarzis nélkül. Bp. ?

Halász Előd: A német irodalom története. Bp. 1987.

Erika Fischer-Lichte: A dráma története. Pécs, 1999, 629-650. o.

 

20. O’Neill drámái

Lásd az előző tételek irodalmából: Almási, Szondi, Brustein

Az amerikai irodalom a XX. században (szerk. Országh László, Kardos László és Sükösd Mihály). Bp. 1962.

Richard Ruland-Malcolm Bradbury: Az amerikai irodalom története. Bp. 1997.

Erika Fischer-Lichte: A dráma története. Pécs, 1999, 600-615. o.

 

21. Beckett és az abszurd dráma

Nicolae Balota: Abszurd irodalom. Bp. 1979.

Martin Esslin: Az abszurd dráma elmélete. Bp. 1967.

Frank Kermode: Beckett. In: Kermode: Mi a modem? Bp. 1980, 134-156. o.

Robert Brustein: A lázadás színháza I-II. Bp. 1982.

 

22. Szabadon választható angol vagy észak-amerikai író az alábbiak közül:

William Butler Yeats, Wystan Hugh Auden, Dylan Thomas, Wallace Stevens, William Carlos Williams, Ezra Pound, E. E. Cummings, Charles Olson, George Bemard Shaw, Edward Albee, Harold Pinter, Ernest Hemingway, Francis Scott Fitzgerald, George Orwell, William Golding, Viadimir Nabokov, Bernard Malamud, John Updike (munkásságának ismertetése és egy prózai v. drámai művének, v. néhány versének elemzése)

 

23. Szabadon választható spanyol, portugál, olasz v. dél-amerikai író az alábbiak közül:

Federico García Lorca, Italo Svevo, Jorge Luis Borges, Italo Calvino, Alejo Carpentier, Julio Cortázar, Giuseppe Ungaretti, Eugenio Montale, Fernando Pessoa, Rafael Alberti, Pablo Neruda, Ocatavio Paz, Maria Vargas Llosa (munásságának ismertetése és egy prózai v. drámai művének, v. néhány versének elemzése)

 

24. Szabadon választható kelet-európai író az alábbiak közül:

Stanislaw Wyspianski, Stanislaw Ignacy Witkiewicz, Witold Gombrowicz, Slawomir Mrozek, Jaroslav Hasek, Bohumil Hrabal, Milan Kundera, Czeslav Milosz, Jiri Wolker, Vitezslav Nezval, Miroslav Krleza, Konsztantin Kavafisz, Jorgosz Szeferisz (munkásságának ismertetése és egy prózai v. drámai művének, v. néhány versének elemzése)

 

25. Szabadon választható orosz-szovjet író az alábbiak közül:

Maxim Gorkij, Leonyid Andrejev, Valerij Brjuszov, Szergej Jeszenyin, Iszaak Babel, Vlagyimir Majakovszkij, Anna Ahmatova, Borisz Paszternak, Oszip Mandelstam, Marina Cvetajeva, Alekszandr Szolzsenyicin (munkásságának ismertetése és egy prózai v. drámai művének, v. néhány versének elemzése)