MAGYAR VERSTAN

Kecskés András Magyar verstan című egyetemi előadásainak témakörei:

1. A vers mint szépirodalmi szövegforma

Nyelv és vers. Fizikai hangzástényezők (erősség, magasság, tartam, hangszín, szünet) a zenében és a versben. A szótag (syllaba) fogalmának ritmikai értelmezése. Ismétlődés, kiemelkedés, rend, ritmus. Hangritmus, beszédritmus, versritmus. A nyomaték mint hangzásbeli kiemelkedés (prominence). Nyomatékrend és sorképzés. A verssor (versus, sticoV) mint versminimum. Vers és próza. Vers és zene. Énekvers, szövegvers. Vers és költészet. Vershangzás, versritmus, versmérték (metrum). A versforma hangalakja és írásképe. Elvont versmérték, konkrét sormérték, szakaszmérték, mértékváltozat. Kötött (mértékes, metrikus) vers, szabadvers, költői próza. Átmeneti (versszerű) szövegformák. Versleírás, verstörténet, verselmélet. Nemzeti, összehasonlító és általános verselmélet. A versforma esztétikai többletjelentése. Ritmuselvek és versrendszerek az európai költészetben. A versformák és versrendszerek történetisége.

2. Magyar nyelv — magyar vers. A magyar ütemhangsúlyos versrendszer nyelvi alapja

A magyar versformák anyanyelvi (beszédhangtani, mondattani) alapja. Ritmikai hangzástényezők a magyar beszédben. Ritmuselvek és versrendszerek a magyar költészetben. A szótagszámlálás, a szólamtagolás, a szótagmérés, a mértékkapcsolás, a hangmegfelelés és a mondathanglejtés ritmuselve. A szólamtagolás elve mint a magyar ütemhangsúlyos versrendszer nyelvi alapja. Szólam, ütem, ütempár. Szólamnyomaték és dallamcsúcs. A hanghordozás (intonáció) összetett nyomatéka. Beszédnyomaték, versnyomaték. Szótagszám, nyomatékrend, beszédszünet. Szólamnyomaték és ütemhangsúly. Szólamnyitó főnyomaték, ritmikai melléknyomaték. A tartamigazodás elve. Ütemnyitó és ütemtoldó simulószók. Verssor, versmondat, zenei dallamsor. Soráthajlás (enjambement) és közrefogás (közölés). A jelentés-megkülönböztető szótaghosszúság. A kettős ritmus (mértékkapcsolás) nyelvi lehetősége. Hangminőség és hangmegfelelések. Mondathanglejtés, versdallam, verssor. A magyar nyelvű verselés története.

3. A magyar ütemhangsúlyos versrendszer szerkezeti rendje

A szólamtagolás ritmuselve mint nyelvi lehetőség. A beszéd és a vers szerkezeti elemeinek kölcsönös megfelelése. A szólamnyomaték mint „szókötési hangsúly” (nem szóhangsúly!). Hangsúlyos szótag, hangsúlytalan szótag. Főhangsúly, mellékhangsúly. Sortagoló ütemhangsúly. Természetes ütempárok, metrikai ütemkapcsolatok. Felező, felemás és fordított ütempár-szerkezetek. Az ütemhangsúlyos verssor. Szótagszámváltó és szótagszámtartó sormértékek, mértékváltozatok. Szóhatár, ütemhatár, beszédszünet. Az ütemhangsúlyos elvű sormetszet (cezúra). Az ütempár külső határa mint a sormetszet helye. Metszet és ütemhatár. Metszet és szóhatár. Főmetszet, mellékmetszet. Metszetes és metszettelen verssorok. Erős metszet, gyenge metszet, szoros metszet. Metrikai hangmegfelelések. Élrím, végrím és belső rím az ütemhangsúlyos verselésben. Sorlánc, sorpár és sorkapcsolat. Az ütemhangsúlyos versszak (strófa).

4. A magyar ütemhangsúlyos versrendszer formakészlete

Természetes ütemek és ütempárok. Az ütemek, ütempárok, ütemkapcsolatok szótagszám-viszonyai. Felező, felemás, fordított, szűkülő és bővülő sortípusok. Elemi sorfajok. Metszetes sorfajok és nagysorok. A soralap mint rendezőelv. A régi magyar (szótagszámváltó) tagoló vers. Tag és tagpár. Ütem és ütempár egyenértékűsége a tagoló versben. Szoros és tágas tagoló sortípusok. A szótagszámtartó dalvers. Népdalaink dallamritmusa és versmértéke. A szótagszámtartó szövegvers. A szakozatlan sorlánc. Sorpárok ás sorkapcsolatok rendje a szakaszmértékben. Kétfonatú, háromfonatú, tükrös és felemás szerkezetek. Az ikerstrófa. Rímszerkezet és strófaszerkezet. Balassi-strófa, Himfy-strófa. Énekvers és szövegvers a régi magyar költészetben. A „magyar szapphói” strófaszerkezet. A magyar ütemhangsúlyos versfogalom kialakulása és értelmezése. Az ütemhangsúlyos versmértékek leírása. Elvont képlet, egyedi mértékváltozat, összetett (komplex) ritmuskép.

5. A rímelés nyelvi alapja és metrikai szerepe

A rímelés nyelvi alapja (a hangmegfelelés ritmuselve) és európai története. A rímelés gyermeknyelvi, mondatszerkezeti, beszédművészeti (retorikai), dallamszerkezeti és klasszikus metrikai előzményei (cadentia). Ritmus (ruqmoV), rím, rigmus. "Magyar ritmusok" a régi magyar költészetben. A magyar rím-fogalom kialakulása. A rímelés szerepe az európai versrendszerekben. A rímelemzés szempontjai. Hívó rím, válaszrím, vaksor. Metrikai hangmegfelelések: élrím, végrím, belső rím. A hangmegfelelés terjedelme (az első rímelő magánhangzótól számítva!). A rímek alaktani és hangtani minősége. Önrím, toldalékrím, alakrím (homorím). Tiszta rím, kevert rím, "magyar asszonánc". A teljes rím (tiszta alakrím). A rímes sorvég metrikai lejtése (hímrím vagy szökő rím, nőrím vagy lejtő rím). Különleges rímváltozatok: mozaikrím, kínrím, kecskerím, ekhós rím, csonka rím, kancsal rím (konszonánc). Hagyományos rímszerkezetek a magyar költészetben: páros rím, bokorrím, félrím, keresztrím, ölelkező rím, visszatérő rím, ráütő rím, emeletes rím, szórt rím. Kötött strófák rímszerkezete. A rímszerkezetek leírása és jelölése. A rímelés metrikai szerepe és esztétikai többletjelentése.

6. Az időmértékes versrendszer nyelvi alapja és szerkezeti rendje

A szótagmérő ritmuselv mint nyelvi lehetőség. Görög, latin és magyar szótagmérés. Időmértékes szótag-minősítés, szótagtípusok. Hosszú szótag, rövid szótag és közös szótag (syllaba communis) a magyar metrikai hagyományban. A szótagmérés időegysége (kronosz prótosz v. mora). Metrikai szótaghelyzetek (arzisz, tézisz) és lejtésirányok (emelkedő, ereszkedő). A metrikai lüktető (iktus). Időmértékes verslábak és lábütemek (dipódiák). A klasszikus verslábak eredete, megnevezése és formatörténeti szerepe. A verslábak osztályozásának szempontjai. A kólonok. Lábvers, ütemvers, kólonvers. Az "aiol bázis". Az időmértékes verssor. Helyettesítő verslábak, megengedett szabályszegések (licenciák). A közömbös szótaghelyzet (syllaba anceps). Végszótag v. csonka versláb ("csonka ütem"). Az aprózás. Időmértékes sormetszetek (cezúrák): lábmetszet (tomé) és ütemmetszet (dierézisz). Klasszikus metszetváltozatok: harmadfélmetszet (penthemimerész), bukolikus metszet. Sorzárlatok: emelkedő v. szökő (hím-) zárlat, ereszkedő v. lejtő (nő-) zárlat. Mértékváltozatok, sorkapcsolatok, szakaszmértékek.

7. A klasszikus időmértékes versrendszer formakészlete

Szótagszámtartó és szótagszámváltó lábversek. Anakreóni sor, hexaméter, pentaméter, disztichon. A leoninus. Helyettesítési lehetőségek az ütemversben. Szótagszámtartó kólonversek. Az aiol dalversek v. logoidikus versformák. Daktilikus, trochaikus, jambikus sorjelleg. Elemi sorok, metszetes sorok. Adóniszi, arkhilokhoszi, kis és nagy alkájoszi, pherekratészi, glükóni, szapphói, phalaikoszi, aszklepiadészi sormértékek. Sorpárok, sorkapcsolatok, kötött szerkezetű szakaszmértékek. A szapphói, az alkájoszi és az aszklepiadészi strófa. A 18. századi magyar versújítás. A klasszikus formák hangulatköre, kifejező értéke. A klasszikus időmértékes versformák leírása és jelölése. Elvont képlet, egyedi mértékváltozat, összetett (komplex) ritmuskép.

8. A magyar újmértékes (neometrikus) versrendszer formakészlete

A klasszikus időmértékes versformák európai utóélete. A hangsúlyváltó (szóhangsúlyon alapuló) verselés.
A középlatin és a nyugat-európai újmértékes versrendszer. Modern formavilág — klasszikus örökség. Nyugat-európai vershagyomány — magyar szótagmérés. Jellegadó és helyettesítő verslábak, erős és gyenge szótaghelyzetek, megengedett szabályszegések (licenciák). Sorlejtés, sormetszet, sorzárlat, szótagszám, aprózás és rímelés az újmértékes verselésben. A sormértékek megnevezése és jelölése. Jambusi, trocheusi, anapesztusi, daktilusi, koriambusi, jónikusi sormértékek. Rímes és rímtelen újmértékes versformák. A zárlatok váltakozása és a rímszerkezet. Sorpárok, sorkapcsolatok, szakaszmértékek. Szótagszámtartó és szótagszámváltó sormértékek. Elemi sorok, metszetes sorok. Nevezetes európai sor- és szakaszmértékek: ambroziánus nyolcas, drámai jambus (blank verse), francia alexandrin, nibelungi sor, Petrarca-szonett, Shakespeare-szonett, Ronsard-szonett, stanza (ottava rima), tercina, francia ballada, skót ballada, limerick, Anyegin-strófa stb. Az újmértékes versformák leírása és jelölése. Nem-európai eredetű versformák a magyar költészetben (pantum, haiku).

9. A magyar szimultán verselés nyelvi alapja, szerkezeti rendje és formakészlete

A mértékkapcsolás ritmuselve mint nyelvi lehetőség. Ütemezés és verslábazás egyidejűsége. A magyar szimultán verselés kialakulása és történeti előzményei (középkori himnuszköltészet, Ráday Gedeon, Faludi Ferenc, Arany János). A „Keveháza-vita”. A mértékkapcsoló szótagminősítés. A „hangzó versláb”. A szimultán verssor. Lejtésirány és lejtésváltás a szimultán verselésben. Lejtésirány és hangsúlyrend. Koriambusi lejtésváltás. A szimultán metszet sortagoló és sorszervező szerepe. Lábmetszés, szómetszés, szólábazás, ütemlábazás. A szimultán sortagolás két alaptípusa: metszetkapcsolás, ütemkapcsolás. A szimultán nyomatékrend két alaptípusa: nyomatékösszegzés, nyomatékmegosztás. Részleges és teljes szimultán verselés. Vezető metrum, kísérő metrum. Szimultán sorváltozatok. Jambusi, trocheusi, anapesztusi, daktilusi szimultán verselés. Ady szimultán jambusverse. Ötös és négyes alapú szimultán jambusi sorok. A szimultán ütemkapcsolás sajátos változata:
Weöres Sándor ütemmérő verstípusa. Mértékkapcsoló jelölésrendszerek. Az összetett (komplex) ritmuskép.

10. A szabadvers mint versrendszer

A versfogalom értelmezési határai. A szabadvers (vers libre) mint szövegforma története. Héber zsoltárvers, középkori szertartásének, ugor medveének, ráolvasás és apokrif ima, Pindarosz sorváltó verse, Lafontaine változó versmértékei, szabadsorú jambus, W. Whitman kötete (1855), európai avantgarde. Vershangzás és íráskép. Mondatsor, dallamsor, verssor. „Gondolatrimus” → mondatszerkezeti párhuzam → hangritmus. Mondatszerkezet és mondathanglejtés. A mondathanglejtés ritmuselve. Sorképző ritmuselvek egyidejűsége. Szabadverses szövegformák a világköltészet legősibb vershagyományában. A szabadvers történeti típusai: régi szabadvers, lazított (félszabad) vers, új szabadvers. Az egyes szabadvers-típusok szerkezeti jellemzői: mondatsoros, szólamsoros, sorhatároló, sorváltó, mértéksejtető változat. Átmeneti (versszerű) szövegformák: prózavers, verspróza, prózaköltemény (poème en prose), képvers (calligramme), látványköltészet (visual poetry). A szabadvers fogalmának kialakulása és értelmezése a verselméletben: Földi János tanulmánya (1792), Heine-kritika a Magyar Szépirodalmi Szemlében (1847), Gustave Kahn szóhasználata (1884), Babits – Kassák-vita (Nyugat 1916).