I. tételsor
Babits művészetelmélete és műformái
1. Eszmei és filozófiai problémák, világkép-változás és globalizáció a késő modernitás korában. Nietzsche; Freud, Jung, Adler; Bergson; történetbölcseleti irányok: Spengler, Ortega, Huizinga; a marxizmus mint történelem-, társadalom- és gazdaságfilozófia; az egzisztencializmus kérdésirányai; a század vallásbölcseletei (az egyik problémakör részletes kifejtésével)
2. A századelő szellemi élete. Folyóiratok, kiadók, társaságok. A Hét, Új Idők, Huszadik Század, Élet (1909–1944), Társadalomtudományi Társaság (áttekintés az egyik részletes bemutatásával). A Nyugat-folyóirat előzményei és története, szemléleti irányai és vitái.
Ajánlott irodalom:
A Nyugat-jelenség (1908–1998), szerk. Szabó B. István, Bp., Anonymus, 1998.
RÓNAY László, A Nyugat és a világirodalom = R. L. , Szabálytalan arcképek, Bp., 1982, 261–279.
3. Babits Mihály első két kötetének poétikai tapasztalata
Ajánlott szövegek:
A Spinoza-szobor előtt, A lírikus epilógja, In Horatium, Húnyt szemmel, Óda a bűnhöz, Himnusz Iriszhez, Messze, messze…, Az örök folyó, Esti kérdés, Fekete ország, A Danaidák stb.
Ajánlott irodalom:
Babits
A Babits család levelezése, s.a.r. BUDA Attila, Bp., Universitas, 1996.
BABITS Mihály, „Engem nem látott senki még” Babits olvasókönyv I.-II., s.a.r. SIPOS Lajos, Bp., Historia Litteraria Alapítvány – Korona, 1999.
BABITS Mihály, „Itt a halk és komoly beszéd ideje.” Interjúk, vallomások, s.a.r. TÉGLÁS János, Celldömölk, Painz-Westermann, 1997.
KELEVÉZ Ágnes, A keletkező szöveg esztétikája. Genetikai közelítés Babits költészetéhez, Bp., Argumentum, 2000.
„…kínok és álmok közt…”. Czeizel Endre, Gyenes György,
Harmati Lídia,
NEMES
NÉMETH G. Béla, Babits, a szabadító, Bp., 1987.
RÁBA György, Babits Mihály, Bp. 1983.
RÁBA György, Babits Mihály költészete 1903-1920, Bp., Szépirodalmi, 1981.
RIMÓCZI-HAMAR Márta, Babits Horatius ellen?, Irodalomismeret, 2004/1–2.
SIPOS Lajos, Babits Mihály. Élet-kép, Bp., Elektra, 2003.
TVERDOTA
György, Babits megtérése = Látókörök metszése. Írások
VIDA Gergely, Babits Mihály, A világosság udvara – metaforikus értelmezés = Változatok a modernitásra. Tanulmányok a Nyugatról, szerk. GINTLI Tibor, Bp., Anonymus, 2001, 118–133.
4. Babits líraformái 1911 után
Ajánlott szövegek:
Vakok a hídon, Húsvét előtt, Zsoltár férfihangra, Régen elzengtek Sappho napjai, Örökkék ég a felhők mögött, A gyémántszóró asszony, Ádáz kutyám, Hazám, Psychoanalysis Christiana, Csak posta voltál, Az elbocsátott vad, Ősz és tavasz között, Balázsolás, Jónás imája stb.
Ajánlott irodalom:
Lásd a 3. témakörnél.
5. A hosszú vers poétikai problémái és Jónás könyve
Ajánlott szövegek:
Jónás könyve; Verses napló
Ajánlott irodalom:
JAUSS, Hans
Robert, Jónás könyve – az „idegenség hermeneutikájának” egy paradigmája = J., H. R., Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat irodalmi
hermeneutika, vál. szerk.
6. Babits filozófiai olvasmányai: Platón, Ágoston, Pascal, Nietzsche, Bergson
Ajánlott szövegek:
BABITS Mihály, Esszék, tanulmányok, I–II., s.a.r. BELIA György, Bp. Szépirodalmi, 1978.
Ajánlott irodalom:
Lásd a 3. témakörnél.
7. Babits prózája
Ajánlott szövegek:
BABITS Mihály, A gólyakalifa, Kártyavár, s.a.r. ÉDER Zoltán és a Babits Kutatócsoport, Bp., 1996.
BABITS Mihály, Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom, s.a.r. BUDA Attila, Bp., Magyar Könyvklub, 2003.
BABITS Mihály, Tímár Virgil fia, s.a.r. SIPOS Lajos, Bp., Magyar Könyvklub, 2001. stb.
Drága élet, Karácsonyi Madonna, Mythológia stb.
Ajánlott irodalom:
RÁBA György, Babits Mihály, Bp., Gondolat, 2003, 87–130, 232–246.
RIMÓCZI-HAMAR Márta,Babits Mihály – Virgil – Vergilius, Új Dunatáj, 1999/2.
RIMÓCZI HAMAR Márta, Babits, Virgil és Vitányi Vilmos szeretetértelmezése, BÁR, 1999/2–3.
RÓNAY László, Babits, a regényíró = R. L., Szabálytalan arcképek, Bp., Szépirodalmi, 1982, 7–107.
SIPOS
Lajos, Szövegépítés és szövegalkotás Babits
8. Babits esszéi, tanulmányai, irodalomtörténete
Ajánlott szövegek:
Ady, Az irodalom halottjai, Petőfi és Arany, Modern impresszionisták,
Az ifjú Vörösmarty, A férfi Vörösmarty, Magyar költő
kilencszáztizenkilencben, Hazugságok paradicsoma, Nemzet és Európa, A madridi
levél, Szekszárdi kadarka, Szent István városa, Pajzzsal és dárdával, Itália és
Pannónia stb.
Az európai irodalom
története
Ajánlott irodalom:
BABITS Mihály, Magyar irodalomtörténet arcképekben, s.a.r. FRÁTER Zoltán, Bp., 1996.
NÉMETH G. Béla, Világkép és irodalomfelfogás az európai irodalom történetében = N.G.B., Babits, a szabadító, Bp., Tankönyvkiadó, 1987, 3–32.
9. Babits és a korszak drámaelmélete
Ajánlott szövegek:
Laodameia, A
második ének, A literátor
Ajánlott irodalom:
BABITS
Mihály, Drámák, kritikai kiadás, s.a.r.
BÉCSY Tamás, Képmások hullámzása. Babits Mihály lírai drámájáról, Dunatáj. 1989/2.
FRIED István, Babits Mihály mesejátéka. Jegyzetek A második ének c. színdarab margójára, Dunatáj, 1982/4.
KALLÓS Ede, A Laodameia költője, Nyugat, 1924. ápr. 1.
KELEVÉZ Ágnes, „Sohase volt még ilyen szép gyermekem.” Babits nyomában a Laodameia közül, ItK, 2000/1.
LUKÁCS György, A modern dráma fejlődésének története, Bp., Magvető Kiadó, 1978.
MÉSZ Lászlóné, A klasszikus dráma újraértelmezésének kísérlete. Babits Mihály: Laodameia = M.L., Színterek. Drámaelemzések, Bp., Tankönyvkiadó, 1988.
SZILÁRD Léna, A Laodameia-mítosz a XX. században, Filológiai Közlöny, 1979/3–4.
10. Az irodalmi levél mint műfaj – Babits Mihály levelezése
Ajánlott szövegek:
BABITS Mihály, Levelezése 1890-1906, s.a.r. ZSOLDOS Sándor, Bp., Historia Litteraria Alapítvány – Korona Kiadó, 1998.
BABITS Mihály, Levelezése 1906-1909, s.a.r.
BABITS Mihály, Levelezése 1909-1911, s.a.r.
SÁLI Erika,
BABITS Mihály, Levelezése 1911–1912, s.a.r. SÁLI Erika, Bp., Magyar Könyvklub, 2003.
HOPP Lajos, A magyar levél-műfaj történetéből = Irodalom és felvilágosodás, szerk. SZAUDER József, TARNAI Andor, Bp., Akadémiai kiadó, 1974.
Magyar írók levelei (XV-XX. század), s.a.r. FÁBIÁN István, Bp., 1938.
SIPOS Lajos, A levélíró Babits Mihály = B. M., Levelezése 1890-1096 s.a.r. ZSOLDOS Sándor, Bp., Historia Litteraria Alapítvány – Korona Kiadó, Bp., 1998, 319–340.
II. tételsor
1. Ady költészetének poétikai problémái
2. Kosztolányi és az egzisztenciális regény
3. A tradicionális novella- és a regényforma lehetőségei: Móricz Zsigmond
4. A fabula és a szüzsé: Krúdy Gyulaó: Szindbád, az ifjúság – Márai Sándor: Szindbád hazamegy
5. A regényforma megújítása: Kaffka Margit vagy Tersánszky Józsi Jenő vagy Füst Milán vagy Szabó Dezső vagy Tamási Áron vagy Kós Károly vagy Szerb Antal egy regényének narratológiai problémái
6. Formateremtő elvek a szövegalkotásban: Kassák Lajos
7. Az irodalmi szociológia poétikai jellemzői
8. József Attila és a „tiszta költészet”
9. Szabó Lőrinc és a dialogikus versmodell
10. Avantgárd, klasszicizálódás és relativizálódás a magyar költészetben: Radnóti, Dsida és Weöres Sándor néhány művének műfajelméleti kérdései
Kérem tisztelt hallgatóimat, hogy az I. tételsorból válasszon mindenki öt, a II. tételsorból egy problémakört!
Budapest, 2005. szeptember 30. Sipos Lajos
egy. tanár