képzőművészet és irodalom kapcsolata

a 19–20. században

 

Zene és irodalom kapcsolata

a 18–19–20. században

 

Szeretettel meghívjuk

az Új magyar irodalomtörténet kutatási program konferenciáira,

melyekre 2005. június 21-én és 22-én (kedden és szerdán) kerül sor

a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének épületében

(1063 Budapest, Kmety György utca 27.).

 

Szegedy-Maszák Mihály

ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék

 

Peternák Miklós

Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszék

 

 

Új magyar irodalomtörténet

ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék

H-1088 Budapest, Múzeum krt. 4/a.

Tel. ++36-1 485 5200 / 5323

Fax ++36-1 485 5200 / 5034

e-mail: kompara@ludens.elte.hu

 

 

 

INTERMEDIA

Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszék

H-1063 Budapest, Kmety György utca 27.

Tel. ++36-1 3730069 Fax ++36-1 3730070

http://www.intermedia.c3.hu

e-mail: intermedia@c3.hu

 

 

 

 

KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS IRODALOM KAPCSOLATA
A 19–20. SZÁZADBAN

2005. június 21. kedd

 

Program:

10.00-18.00 Előadások

19.00 Intermédia könyvkiállítás megnyitó

 

10.00 – 12.30: Előadások

 

Hornyik Sándor

Három kvarkot Marke királynak

Erdély Miklós 1968. november 29-én három akciót mutatott be az Iparterv budapesti székházában: (1) Dirac a mozipénztár előtt (2) Sejtések (3) Klipsz. A háromból kettő (a Dirac és a Sejtések) szövegekre épült, amelyek később (1974-ben) megjelentek Erdély Kollapszus orv. című kötetében. Előadásomban e szövegek értelmezésére teszek kísérletet egyrészt a bennük megjelenő modern természettudományos világkép fragmentumai, másrészt Erdély montázs-elmélete, illetve az avantgárd szövegszervező eljárások felől. Harmadrészt pedig a szövegek „előadásmódját” elemezve próbálom meg rekonstruálni” Erdély akcióinak jelentésrétegeit.

 

Dánél Mónika

Szöveg és kép viszonyának alakulása az Új Symposionban

Ha a folyóirat számait kép és szöveg viszonyának szempontjából vizsgáljuk, láthatóvá válik, hogy a képi anyag nem illusztrációként szerepel a szövegek mellett, hanem önálló médiumként jelenik meg és nyer magának teret a folyóirat lapjain. Az illusztráció háttérképként érthető helyzetéből kilépve a képregény, a karikatúra, a plakátművészet és a fénymásolás művészetén át a kép médiuma a szövegekkel egyenértékűen alakítja a folyóirat arculatát, és ezáltal a korban kibontakozó új művészeti irányultságoknak is mozgásteret biztosít. A kép médiuma különféle alakzatokat hoz létre a folyóirat lapjain, ami nem hagyja érintetlenül a szöveg médiumát sem. Előadásomban kép és szöveg változó viszonyainak alapjaira kérdezek rá.

 

Dékei Kriszta

Az irodalom szerepe Hajas Tibor munkásságában

Előadásom középpontjában Hajas Tibor 1982-ben, két különböző szamizdat kiadásban is megjelent műve, a SIDPA BARDO című „pornográf” napló áll. A művet Hajas egy esetleges francia kiadás számára állította össze, eredeti címe Szövegkáprázat volt. Az irodalmi értékű mű az 1978–1979-ben készült, különböző mediális formát választó műveivel szoros kapcsolatot tart. A Ganz Mávag Művelődési Házban tartott filmbevezető esszék, a Virrasztás és az Engesztelés című performanszok, az 1979. február 4-én elhangzott, Érintés című rádió-performansz, a Képkorbácsolás című fotósorozat illetve a kéziratban maradt töredékes vázlatok összehasonlító vizsgálatával és elemzésével a gondolati komplexitás elemeit kívánom bemutatni Hajas érett művészetében.

 

 

12.30 – 14.00: Ebédszünet

 

 

14.00 – 15.30: Előadások

 

Peternák Miklós

Médiatörténeti és művészeti motívumok a magyar irodalomban. Az irodalom

mint a médiaarcheológia forrása

Ki gondolta volna, hogy a tudománytörténet perifériájára szorult, illetve a népi majd városi szórakoztatás, a vándormutatványosok, vásáros világ, kávéházak szegleteiben meghúzódó látványosságok, esetleg a gyerekszoba játékvilágának felnőtt perspektívából ritkán figyelembe vett eszközcsoportja a 20. század végére a történeti és művészeti érdeklődés centrumába kerül – gondolva itt most már nem csak a médiaarcheológia, de a képiség és a médiaérzékeny irodalom kutatóira is. Nyilvánvaló, ennek a fordulatnak az okai az audiovizuális médiumok, a digitális infotechnika domináns szerepéből, egy minden korábbinál, de a hétköznapok ritmusánál mindenképp gyorsabb kommunikációs forradalom tapasztalati tényeiből adódnak: a megértés, a tudomásulvétel nélkülözhetetlen feltétele, hogy megvizsgáljuk, hogyan is jutottunk idág.

 

Varga Tünde

A történelem (meg)jelenítése: tömegmédia és reprezentáció

A panoráma festmény a 19. század első tömegmédiuma. Ezek a festmények a tájkép, illetve a történelmi festmények szempontjából nem csak újfajta technikát, de új nézőpozíciót is jelentenek. Míg a festmény szabadalmaztatója a panoráma képben a festészet forradalmasítását látta, az akadémia és a kulturális elit tagjai ezt a festészeti módot a művészi többlet felszámolásaként értették. Előadásomban a művészi reprezentáció elméletének és ideológiájának kérdéskörét vizsgálom a magyar körkép kapcsán. A festmény érdekessége egyfelől, hogy lehetőséget nyújt a szóbeli és a vizuális művészetek értékrendjének és viszonyának összevetésére, másfelől pedig alkalmat ad a mítoszteremtés verbális és szóbeli eszközökkel történő előállításának vizsgálatára. A panoráma kép az ilyen eljárások illuzórikusságát különösen hangsúlyosan mutatja, mivel a festmény célja a megtévesztés, azaz a jelenlét és a közvetlen tapasztalat illúziójára épül.

 

Zsadányi Edit

Tárgyakba vetített szubjektivitás Lesznai Anna, Kaffka Margit és Ritoók Emma műveiben

Előadásomban Lesznai Anna költő, író és képzőművész hímzésterveit és meseillusztrációt vetem össze a tízes években írott verseivel. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a téma, a motívum és a kompozíció látszólagos változatlansága és folyamatos ismétlődése a női identitás milyen alakzatait rajzolja meg. Tárgyak, motívumok és a női önmeghatározás hasonló összefüggéseire hívom fel a figyelmet Kaffka Margit és Ritoók Emma prózájában.

 

 

Kávészünet

 

16-17.30: Előadások

 

Sz. Molnár Szilvia

Képvers versus szabadvers. Kassák Lajos: A ló meghal és a madarak kiröpülnek

Kassák Lajos nevezetes verse több kiadásban is napvilágot látott, melyek olvashatóságát nagyban meghatározza a szöveg aktuális vizuális rendezettsége. Bár a versről számos elemzés született, a vizuális komponensek olvasatalakító hatásának beható vizsgálatára a mai napig nem került sor. Erre teszek most kísérletet előadásom keretében.

 

Száva Gyula

Gerő Györgyről

Az első magyar avantgarde filmkísérletek alkotója; az IS című folyóirat egyik alapító szerkesztője volt. (Az IS szerkesztősége egyben a bécsi MA budapesti szerkesztőségeként és illegális magyarországi főbizományosaként működött.) Gerő György pályája 1928-ban szakadt meg, amikor politikai ügyben letartóztatták, majd az eljárást rövid úton befejezve elmegyógyintézetbe zárták. Tevékenységének tudományos feldolgozása és művészi továbbgondolása fontosnak tűnik számomra. Verseit, novelláit, tanulmányait, újságcikkeit, „filmes” anyagait és életének egyéb dokumentumait a hetvenes évek óta gyűjtögetem. A konferencián elmondom, hogy eddig mire jutottam, és merrefelé kellene még vizsgálódni.

 

Kékesi Zoltán

Kép versus ritmus? Film és költészet 1927 körül

Kállai Ernő 1929-ben, Filmrhytmus, Filmgestaltung című cikkében a ritmust határozta meg a film legfontosabb elemeként. A cikk annak a vitának a folytatásaként olvasható, amely két évvel korábban bontakozott ki Kállai és Moholy-Nagy László között fotográfia és festészet viszonya kapcsán. Kállai későbbi cikkében a ritmus annak az érzéki anyagszerűségnek a pótlékaként jelenik meg, amely korábbi írása szerint a technikai képből elveszett. Nem sokkal korábban, a Dokumentum című folyóirat körében Németh Andor a ritmust nevezte meg a költészet egyedüli lehetőségeként, s elutasította a költészet „képszerűségét” (Kommentár); Gró Lajos pedig film és sport, „tömegművészet” és „tömegmozgalom” „sturkturális azonosságaként” tekintett a ritmusra, amely hiányzik a könyvből, e „hasznavehetetlen” eszközből, amely „ritmus, mozgás helyett szavakat ad” (A film és a testkultúra). Az előadás azt a „paragonét” fejti föl, amely 1927-29 körül, az avantgarde utolsó éveiben a költészet és a film között kibontakozott.

 

19.00: Kiállításmegnyitó

 

Az Intermédia Tanszék rajzkurzusa keretében 2000-2005 között a hallgatók által készített könyvek bemutatója.

Bevezetőt mond Bakos Gábor.


 

Zene és irodalom kapcsolata a 18–19–20. században

2005. június 22. szerda

 

 

Az opera mint kulturális jelentéshordozó

10.00 – 11.40

Aviva Boissevain: ’Viva la liberta!’ An analysis of Mozart’s Don Giovanni

as an opera of the Enlightenment

Balázs Miklós: A politikum sajátossága. Egy Bánk bán-film tanulságai

Földvári József : „…mondja Hans Sachs”. A nürnbergi mesterdalnok és a drámaíró Wagner

Peremiczky Szilvia: Irodalom és opera. Irodalmi adaptációk az operaszínpadon

Kávészünet

Zene és világa. Az etnomuzikológiai kutatások tanulságai

12.00 – 13.00

Brauer-Benke József: Népzene, magyar nóta, népi hangszerek

Fekete László: Chászidok emlékezete. Eisikovits Miksa máramarosszigeti zenei gyűjtése

Ebédszünet

Zene, poétika, esztétika

14.00 – 15.20

Szegedy-Maszák Mihály: Ezra Pound és a zene

Pintér Tibor: „J’ai perdu mon Eurydice” – „J’ai trouvé mon Eurydice”.

A paródia esztétikai problémái a 18. századi vokális zenében

Lajosi Krisztina: Gondolkodás a magyar zenéről a 18. és 19. századi magyar kultúrában. Zenetörténet-írásunk kezdetei a Zenészeti Lapok megjelenéséig

Kávészünet

Zene és szemantika

15.40 – 17.00

Csobó Péter: Logosz és aiszthészisz konfliktusa Eduard Hanslick

Vom Musikalisch-Schönen című könyvében

Veres Bálint (a NKÖM Kodály Zoltán ösztöndíjasa): Zene, irodalom, hangköltészet. Megjegyzések a komparatisztika határairól

Szakács-Ajtony Csaba: Szemantikus és nonszemantikus szövegek mint zenei alapelemek