MR-282/b.

A regényforma változása a késő modernitásban

c. előadáshoz kapcsolódó kollokviumi követelmények

 

 

 

 

 

1. Az előadássorozat programja:

  1. Elit és tömegkultúra, kordokumentum és fikció – Zilahy Lajos: Két fogoly, „…áll az idő és száll a tér”. Babits István leveli a keleti frontról és a hadifogságból, szerk., s.a.r. Buda Attila, Bp., 2005.
  2. Világszerűség, metonimikus regénystruktúra és a narratív leírás három szintje – Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
  3. Retrospektív narráció és az „idő” megformálása – Kaffka Margit: Színek és évek
  4. Az expresszionista regény poétikája – Döblin: Berlin, Alexanderplatz; Szabó Dezső az elsodort falu.
  5. Intertextus, szövegátvétel, befogadói horizont – Babits Mihály: Tímár Virgil fia
  6. Mélylélektan, metafizika, személykonstrukció – Kosztolányi Dezső: Édes Anna
  7. Kísérlet a spirituális világkép és a szövegszerű regény összekapcsolására – Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi, Ábel a rengetegben
  8. A tudatregény megalkotásának egyik lehetősége – Németh László: Iszony
  9. Regény, összetett regény, novellaciklus – Krúdy Gyula: Szindbád, a feltámadás
  10. A pastiche mint interpretáció” – Márai Sándor: Szindbád hazamegy

3. A kollokvium

3.1. A felsorolt tíz problémakörből mindenki választ magának ötöt.

3.2. Az alábbi tíz problémakörből – egyéni feldolgozásra – mindenki válasszon egyet:

  1. Eszmei és filozófia hatások, világkép – változás a klasszikus modernség és a késő modernitás korában. Nietzsche; Freud, Jung, Adler; Bergson; történetbölcsleti irányok (Spengler, Ortega, Huizinga); marxizmus; egzisztencializmus (áttekintés, az egyik részprobléma kifejtésével.)
  2. A Nyugat folyóirat szemléleti irányzatai és vitái
  3. A metafora – és szimbólumalkotás problémái Ady Endre: A vár fehér asszonya c. vers alapján
  4. Kötetszerkesztés és költészeteszmény Babits Mihály In Horatium és a Levelek Iris koszorújából c. szövegei alapján
  5. Babits: Jónás könyve – Jauss: Jónás könyve – az „idegenség hermeneutikájának” egy paradigmája
  6. Létszemlélet és poétika – Kosztolányi Dezső: Számadás
  7. Juhász Gyula, Tóth Árpád, Füst milán poétikája, egy-egy vers alapján
  8. A határokon túli magyar irodalom mozgalmai, fórumai, egyesületei ( egy régió irodalmi élete)
  9. Drámaelméleti problémák a korszak 2-3 színművének értelmezésével
  10. Horváth János vagy Szerb antal vagy Halász Gábor vagy Bálint György korszak -, szerző, jelenség - és műinterpretációja – egyéni választás alapján

 

 

Budapest, 2006. márc. 1.                                                                  Sipos lajos

                                                                                                          egyetemi tanár