MRN-502 és MR-153 IRODALOMELMÉLET II.
Az irodalomtudomány klasszikus irányzatai
TÉTELEK
1. Klasszikus historizmus az irodalomtörténet-írásban
2. Az irodalomtudományi pozitivizmus jellemzői
3. Dilthey hermeneutikája és az irodalomértelmezés szellemtörténeti iránya
4. Az orosz formalizmus mint korai alakelméleti paradigma
5. Az amerikai új kritika irodalomértelmező elvei
7. Bahtyin irodalomtudományi munkássága
8. Jakobson és a klasszikus strukturalizmus
10. Ingarden és az irodalom fenomenológiai értelmezése
SZÖVEGEK ÉS SZAKIRODALOM
A modern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény, szerk. BÓKAY Antal, VILCSEK Béla, Bp., 1998.
SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Az irodalom történeti és elméleti vizsgálata, Literatura, 1993/3., 193–206.
KULCSÁR SZABÓ Ernő, Történetiség – megértés – irodalom, Bp., 1995.
Bevezetés az irodalomelméletbe. Szöveggyűjtemény, szerk. DOBOS István, Debrecen, 1995.
Georg G. IGGERS, A német historizmus, Bp., 1998, 11–141.
FARKAS Gyula, A magyar szellem felszabadulása, Bp., 1943, 101–248.
DÁVIDHÁZI Péter: Egy nemzeti tudomány születése, Bp. 2004, 469-506.
Hippolyte TAINE, Az angol irodalom története. Bevezetés = DOBOS I., 1995, 113–131.
Wilhelm SCHERER, Goethe: Werther = BÓKAY A., VILCSEK B., 1998, 93–98.
Gustave LANSON, A tudományosság és az irodalomtudomány módszertana = BÓKAY A., VILCSEK B., 1998, 69–72.
Wilhelm DILTHEY, A hermeneutika keletkezése. = Uő.: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban, Bp., 2004 (2. átdolg. kiad.), 255-270.
Uő., Élmény és költészet, Bp., 1925.
THIENEMANN Tivadar, Irodalomtörténeti alapfogalmak, Pécs, 1931, 1–48.
KULCSÁR SZABÓ Ernő, A megértés fordulata a modernség küszöbén: pozitivizmus és szellemtörténet = Uő.: Irodalom és hermeneutika. Bp. 2000, 96-116.
HORVÁTH János, A magyar irodalom fejlődéstörténete, Bp., 1976, 7–70.
Thomas Stearns ELIOT, Káosz a rendben, Bp., 1981, 61–72.
Charles K. OGDEN, Ivor Armstrong RICHARDS, A jelentés jelentése = BÓKAY A., VILCSEK B., 1998, 337–342.
William K. WIMSATT, Monroe C. BEARDSLEY, Az intencionalitás téveszméje = BÓKAY A., VILCSEK B., 1998, 369–379.
Edmund HUSSERL, Válogatott tanulmányai, Bp., 1972.
Roman INGARDEN, Az irodalmi műalkotás, Bp., 1977.
Walter BENJAMIN, Angelus Novus, Bp., 757–933.
LUKÁCS György, Megjegyzések az irodalomtörténet elméletéhez
= DOBOS I., 1995, 131–153.
Uő., Világirodalom, I, Bp., 1969, 217–277.
Borisz EICHENBAUM, A „formális” módszer elmélete = B. E., Az irodalmi elemzés, Bp., 1974, 5–47.
Mihail M. BAHTYIN, A szó esztétikája, Bp., 1976.
Roman JAKOBSON, Hang, jel, vers, Bp., 1972, 229–276.
Jan MUKAŘOVSKÝ, Az esztétikai funkció, norma, érték mint társadalmi tények = Struktúra, jelentés, érték, szerk. BOJTÁR Endre, Bp., 1988, 54–107.
BOJTÁR Endre, A szláv strukturalizmus az irodalomtudományban, Bp., 1978.
Strukturalizmus, I–II, szerk. HANKISS Elemér, Bp., 1971.
Ajánlott az alábbi (vagy velük egyenértékű orientációt nyújtó egyéb) kézikönyvek valamelyikének áttanulmányozása:
Metzler Literaturlexikon,
Hrsg. Günther SCHWEIKLE, Irmgard SCHWEIKLE, Stuttgart, 1990.
Literaturwissenschaft, Hrsg. H. BRACKERT, J. STÜCKRATH, Hamburg, 1992.
Einführung in die neuere deutsche Litraturwissenschaft, Hrsg. GUTZEN, OELLERS, PETERSEN, Berlin, 1976.
Manon MAREN-GRISEBACH, Methoden der Literaurwissenschaft, Tübingen, 1970.
ANGENOT, BESSIERE, FOKKEMA, KUSHNER, Théorie littéraire, Paris, 1989.
René WELLEK, A History of Modern Criticism, IV–VIII, New Haven, London, 1965–1992.
Great Theories in Literary Criticism, ed. E. BECKSON, New York, 1963.
What is Literature?, ed. P. HERNADI, Bloomington, 1978.
R. COHEN, New Directions in Literary History, Baltimore, 1974.
Encyclopedia of Contemporary Literary Theory, ed. I. R. MAKARYK, Toronto, Buffalo, London, 1993.
Terry EAGLETON, Literary Theory. An Introduction, Oxford, 1983.
Chris BALDICK: Criticism and
literary theory 1890 to the present, London, 1996.