MRN-561/2 Magyar líra a 18–19. század fordulóján

Bécsy Ágnes docens

Szövegek és szakirodalom

 

 

·        Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Budapest: Balassi, 1994. [A költészet története 261-437. old.]

·        Mezei Márta, Felvilágosodás kori líránk Csokonai előtt, Budapest: Akadémai, 1974. (Irodalomtörténeti Könyvtár 30.)

·        Szegedy-Maszák Mihály, A magyar költészet főbb típusai a kései XVIII. és a korai XIX. században = uő., Világkép és stílus, Budapest, 1980.

·        Julow Viktor, Fazekas Mihály, Budapest: Szépirodalmi, 1982. (második, bővített, átdolgozott kiadás)

·        Szauder József, Az éj és a csillagok: Tanulmányok Csokonairól, Budapest: Akadémiai, 1980.

·        Debreczeni Attila, “Érzékenység” és “érzékeny irodalom”, It, 1999, 1. sz., 12-29.

·        Debreczeni Attila, “Fenség” és “grácia”. Ízléstörekvések a 18. század végének magyar irodalmában, ItK, 2000. 3-4. sz., 311-352.

 

Tételek

 

1.              A versújítás

2.              Mesterkedő költők

3.              A dalköltészet hagyományai és változatai

4.              Az iskolás klasszicizmus

5.              A leíró vers - sententia és pictura

6.              Az episztola változatai

7.              A váteszi és a bárd-hagyomány

8.              Árkádia - a rokokó

9.              Neoklasszicizmus és grácia-költészet

10.          Érzékenység - érzelmesség - szentimentalizmus

11.          Műfaji kánon és kötet

12.          Kánon - Kultusz -Kritika

13.          A Genie és a Schulmann - költő és versificator

14.          Himfy és Lilla

15.          Fazekas és Berzsenyi