Mr- 292

Az irodalomtanítás elmélete

(Szakzáróvizsga-tételek is)

A folyamatos szemináriumi munkát és a félév végén az alább következő témakörök meghatározott részéből külön beszámolót kívánó tanegység egyszerre szeretne elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtani. Összefoglalja az irodalomtanítás általános kérdéseit és a gyakorlóiskolai tanítás megkezdéséhez szükséges tudnivalókat: szól a nemzeti alaptanterv, a helyi tanterv és az egyéni tanítási program viszonyáról, a tanterv- és óravázlat készítéséről, az irodalomóra irodalomtudományi, pedagógiai-pszichológiai és módszertani vonatkozásairól, az irodalomóra megszervezésének és vezetésének tudnivalóiról, az iskolai munka területeiről. Ugyanakkor közös gondolkodásra is invitál. Demonstrálni szeretné, milyen irodalomtudományi, irodalomtörténeti , pszichológiai, pedagógiai, és egyéb szempontok érvényesülhetnek a tananyag megválasztásában, az anyag megszerkesztésében, a tanításban.

Témakörök

1. Az „irodalom” tantárgy kialakulásának történeti folyamata Magyarországon. Iskolaszerkezet, irodalomfogalom, irodalomtanítás

2. Irodalomtanítási stratégiák a harmadik évezredben egy rendszer (angol, francia, német, orosz, svéd, japán, izraeli, egyesült államokbeli, nemzetközi érettségi) részletes bemutatásával

3. A 2005 szeptemberétől érvényes tantervi szabályozás elméleti és gyakorlati problémái: nemzeti alaptanterv, helyi tanterv, egyéni tanítási program. Az irodalomtanítás „tantárgy feletti” céljai. Az irodalomtanár személyisége

4. Az irodalomóra irodalomtudományi, pedagógiai-pszichológiai és módszertani kérdései. Egy életmű tanításának problémái Petőfi vagy Ady vagy József Attila pályája kapcsán

5. Azonos és eltérő vonások az 1–6. és a 7–12. osztály tanításában. Arany János művei az 5–6. és a 7–12. évfolyamokon

6. Az iskolai szövegelemzés főbb módszertani lehetőségei. Az explication de texte, a strukturalista elemzés,a hermeneutika és irodalomtanítás. Hermeneutikai eljárás Szilágyi Domokos Héjjasfalva felé című versének tanítása során

7. Műelemzés és műértés viszonya Kosztolányi Dezső Boldog szomorú dal című versének tanításában. A történetiség fogalma az irodalomtanításban

8. A drámai műnem tanítása tanítása a 9–12. osztályban

9. Kompetenciafejlesztő eljárások az Arany- vagy Kosztolányi- vagy Babits-éltemű tanítása során

10. Az ismeret fogalma az irodalomtanítási folyamatban. Az ismeretek megszilárdításának módszerei. A lehetőségek demonstrációja a kortárs magyar irodalom tanításakor szervezhető órákon

11. Az irodalom, az anyanyelv és a nyelvtanítás kapcsolata Janus Pannonius vagy Goethe vagy Puskin vagy Verlaine vagy T. S. Eliot egy verse kapcsán

12. Az irodalomóra előkészítése és tervezése. Az irodalom és más művészetek kapcsolata az irodalomtanításban a klasszikus modernség korszakáról szervezhető órákon

13. Ellenőrzés és értékelés az irodalomórán. A módszerek alkalmazásának lehetőségei a romantika tanítása közben

14. A posztmodern költemény tanításának különleges problémái egy szabadon választott vers tanítása során

15. Az egyéni olvasmányok feldolgozásának módszertani problémái. A nagyepikai alkotások elemzésének lehetőségei. Móricz Zsigmond vagy Ottlik Géza vagy Mészöly Miklós tanításának tervezése

16. A kortárs próza tanításának irodalomtudományi és pedagógiai problémái egy szabadon választott szerző egy vagy több műve alapján. Irodalmi sajtó az irodalomtanításban

17. Az irodalom határterületei: filmolvasás, kreatív dráma, populáris és regionális kultúra az irodalomórán. Az egyik tervezésének, szervezésének, megvalósításának elméleti és gyakorlati problémái

Szakirodalom

Kötelező irodalom:

Irodalomtanítás az ezredfordulón, szerk. Sipos Lajos, Celdömölk, 1998.

Cserhalmi Zsuzsa, Amit az irodalomtanításról tudni kellene…, Bp., 2000.

Zsolnai József, A pedagógiai (anyanyelv- és irodalompedagógiai) paradigmák és legitimációs fogalmi hátteréről = ZS. J., Paradigmák és paradigmaváltások a magyarországi anyanyelv- és irodalompedagógiai kutatások körében, Pápa, 2001, 95–100.

Ajánlott irodalom:

Babits Mihály, Irodalmi nevelés = B. M., Esszék, tanulmányok, Bp., 1978, I, 87–99.

Cserhalmi Zsuzsa, Módszertár, Bp., 2001.

Eck Júlia, Drámajáték a középiskolai irodalomórán, Bp., 2000.

Egyed Emese, Fedinec Csilla, Forgács Anna, Fűzfa Balázs, Heder Ágnes, Marcsók Vilma, Pisnják Mária, Sipos Lajos, Villányi Eszter, Iskolaszerkezet és irodalomtanítás a Kárpát-medencében, Bp., 2003, 5–89.

Gordon Győri János, Jakobsenné Szentmihályi Róza, Jankay Éva, Juhászné Horváth Katalin, Kutyina Olga, Mann, Roni, Pála Károly, Rab Irén, Sándor Csaba, Irodalomtanítás a világ kilenc oktatási rendszerében, Bp., 2003.

Mestertanárok, szerk. Gordon Győri János, Bp., 2004.

Irodalomtankönyv-ma, szerk. Fűzfa Balázs, Bp., 2002.

Kelemen Péter, Képességfejlesztő irodalomtanítás, Bp., 1988.

Kulcsár-Szabó Ernő, Az esztétikai tapasztalat nyomában. Irodalmi tankönyvek az évtized nyitányán = K. SZ. E., Az új kritika dilemmái. Az irodalomértés helyzete az ezredvégen, Bp., 1994, 101–112.

Kulcsár-Szabó Ernő, Irodalomértésünk néhány örökletes előföltevéséről = K. SZ. E., Irodalom és hermeneutika, Bp., 2000, 17–25.

Margócsy István, Magyar nyelv és/vagy irodalom. Egy tantárgy kialakulása és változásai, BUKSZ, 1996/1.

Orbán Györgyi, Háttérelemzések, Kolozsvár, 2000.

Pethőné Nagy Csilla , Módszertani kézikönyv, Bp., 2005.

Sipos Lajos, Új törekvések a humán tárgyak tanításában, Iskolakultúra, 2002/9.

Zsolnai József, Paradigmák és paradigmaváltások a magyarországi anyanyelv- és irodalompedagógiai kutatások körében, Pápa, Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar Pedagógiai Kutatóintézete 2001.