Az irodalomtanítás elmélete
(szakzáróvizsga tételek is)
A folyamatos szemináriumi munkát és a félév végén az
alább következő témakörök meghatározott részéből külön beszámolót kívánó
tanegység egyszerre szeretne elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtani.
Összefoglalja az irodalomtanítás általános kérdéseit és a gyakorlóiskolai
tanítás megkezdéséhez szükséges tudnivalókat: szól a nemzeti alaptanterv, a
helyi tanterv és az egyéni tanítási program viszonyáról, a tanterv- és
óravázlat készítéséről, az irodalomóra irodalomtudományi,
pedagógiai-pszichológiai és módszertani vonatkozásairól, az irodalomóra
megszervezésének és vezetésének tudnivalóiról, az iskolai munka területeiről. Ugyanakkor
közös gondolkodásra is invitál. Demonstrálni szeretné, milyen
irodalomtudományi, irodalomtörténeti , pszichológiai,
pedagógiai, és egyéb szempontok érvényesülhetnek a tananyag megválasztásában,
az anyag megszerkesztésében, a tanításban.
Témakörök
1. Iskolaszerkezet, irodalomfogalom, irodalomtanítás. Az „irodalom” tantárgy kialakulásának történeti folyamata Magyarországon.
2. Irodalomtanítási stratégiák a
harmadik évezredben egy rendszer (angol, francia, német, orosz, svéd, japán,
izraeli, egyesült államokbeli, nemzetközi érettségi) részletes bemutatásával.
3. A 2005 szeptemberétől
érvényes tantervi szabályozás elméleti és gyakorlati problémái: nemzeti
alaptanterv, helyi tanterv, egyéni tanítási program. Az irodalomtanítás
„tantárgy feletti” céljai. Az irodalomtanár személyisége.
4. Az irodalomóra
irodalomtudományi, pedagógiai-pszichológiai és módszertani kérdései. Egy életmű
tanításának problémái Petőfi vagy Ady vagy József
Attila pályája kapcsán.
5. Azonos és eltérő vonások az
1-6. és a 7-12. osztály tanításában. Arany János művei az 5-6. és a 7-12.
évfolyamokon.
6. Az iskolai szövegelemzés
főbb módszertani lehetőségei. Az explication de texte, a strukturalista elemzés,a hermeneutika és irodalomtanítás. Hermeneutikai
eljárás, Szilágyi Domokos: Héjjasfalva felé c.
versének tanítása során.
7. Műelemzés és műértés
viszonya Petőfi Sándor: Itt benn vagyok a férfikor nyarában…vagy
Arany János: Szondi két apródja, vagy Babits Mihály: Esti kérdés, vagy
Kosztolányi Dezső: Boldog szomorú dal, vagy József Attila: Tiszta szívvel c.
versének tanításában. A történetiség fogalma az irodalomtanításban.
8. A drámai műnem
tanítása tanítása a 9-12. osztályban
9. Kompetenciafejlesztő
eljárások az Arany- vagy Kosztolányi- vagy Babits- éltemű tanítása során.
10. Az ismeret fogalma az
irodalomtanítási folyamatban. Az ismeretek megszilárdításának módszerei. A
lehetőségek demonstrációja a kortárs magyar irodalom tanításaokr
szervezhető órákon.
11. Az irodalom-, az anyanyelv
és a nyelvtanítás kapcsolata egy Janus Panonius-, vagy egy Goethe vagy egy Puskin-, vagy egy
Verlaine-, vagy egy T. S. Eliot-vers kapcsán.
12. Az irodalomóra előkészítése
és tervezése. Az irodalom és más művészetek kapcsolata az irodalomtanításban a
klasszikus modernség korszakáról szervezhető órákon.
13. Ellenőrzés és értékelés az
irodalomórán. A módszerek alkalmazásának lehetőségei a romantika tanítása
közben.
14. A posztomodern
költemény tanításának különleges problémái egy szabadon választott vers
tanítása során.
15. Az egyéni olvasmányok
feldolgozásának módszertani problémái. A nagyepikai alkotások elemzésének
lehetőségei. Móricz Zsigmond vagy Ottlik Géza vagy
Mészöly Miklós tanításának tervezése.
16. A kortárs próza tanításának
irodalomtudományi és pedagógiai problémái egy szabadon választott szerző egy
vagy több műve alapján. Irodalmi sajtó az irodalomtanításban.
17. Az irodalom határterületei:
filmolvasás, kreatív dráma, populáris és regionális kultúra az irodalomórán. Az
egyik tervezésének, szervezésének, megvalósításának elméleti és gyakorlati
problémái.
Kötelező
irodalom:
Irodalomtanítás
az ezredfordulón, szerk. Sipos Lajos, Celdömölk,
1998.
Cserhalmi Zsuzsa, Amit az irodalomtanításról tudni kellene…, Bp., 2000.
Zsolnai József, A pedagógiai (anyanyelv- és irodalompedagógiai) paradigmák és
legitimációs fogalmi hátteréről = ZS. J., Paradigmák és paradigmaváltások a
magyarországi anyanyelv- és irodalompedagógiai kutatások körében, Pápa,
2001, 95-100
Ajánlott
irodalom:
Babits Mihály, Irodalmi nevelés = B. M., Esszék, tanulmányok,
Bp., 1978, I, 87-99
Cserhalmi Zsuzsa, Módszertár, Bp., 2001.
Eck Júlia, Drámajáték a középiskolai irodalomórán, Bp., 2000.
EGYED Emese, FEDINEC Csilla, FORGÁCS Anna, FŰZFA
Balázs, HEDER Ágnes, MARCSÓK Vilma, PISNJÁK Mária, SIPOS Lajos, VILLÁNYI
Eszter, Iskolaszerkezet és
irodalomtanítás a Kárpát medencében, Bp., 2003, 5-89.
Emelt szintű magyar szóbeli érettségi. Szóbeli
tételek és feladatok megoldásokkal, írta és összeállította FŰZFA BALÁZS, Bp.,
2005.
Emelt szintű magyar írásbeli érettségi. Feladatok
javítási – értékelési útmutatóval, írta és összeállította FŰZFA BALÁZS, Bp.,
2005.
GORDON Győri János, JAKOBSENNÉ Szentmihályi
Róza, JANKAY Éva, JUHÁSZNÉ Horváth Katalin, KUTYINA Olga, MANN, Roni, PÁLA Károly, RAB Irén, SÁNDOR Csaba, Irodalomtanítás a vilá
kilenc oktatási rendszerében, Bp., 2003
Mestertanárok,
szerk. GORDON
GYŐRI János, Bp., 2004.
Irodalomtankönyv-ma, szerk. Fűzfa Balázs,
Bp., 2002.
Kelemen Péter, Képességfejlesztő irodalomtanítás, Bp., 1988.
Kulcsár-Szabó Ernő, Az esztétikai tapasztalat
nyomában. Irodalmi tankönyvek az évtized nyitányán = K. SZ. E., Az új kritika
dilemmái. Az irodalomértés helyzete az ezredvégen, Bp., 1994, 101-112
Kulcsár-Szabó Ernő, Irodalomértésünk néhány
örökletes előföltevéséről = K. SZ. E., Irodalom és hermeneutika, Bp., 2000, 17-25
Margócsy István, Magyar nyelv és/vagy irodalom. Egy tantárgy
kialakulása és változásai, BUKSZ, 1996/1.
Orbán Györgyi, Háttérelemzések, Kolozsvár, 2000.
PETHŐNÉ NAGY Csilla , Módszertani kézikönyv, Bp., 2005.
Sipos Lajos, Új törekvések a humán tárgyak tanításában, Iskolakultúra, 2002/9.
Zsolnai József, Paradigmák és paradigmaváltások a
magyarországi anyanyelv- és irodalompedagógiai kutatások körében, Pápa,
Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar Pedagógiai Kutatóintézete 2001.