Mr- 292

Az irodalomtanítás elmélete

(szakzáróvizsga tételek is)

 

 

 

 

A folyamatos szemináriumi munkát és a félév végén az alább következő témakörök meghatározott részéből külön beszámolót kívánó tanegység egyszerre szeretne elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtani. Összefoglalja az irodalomtanítás általános kérdéseit és a gyakorlóiskolai tanítás megkezdéséhez szükséges tudnivalókat: szól a nemzeti alaptanterv, a helyi tanterv és az egyéni tanítási program viszonyáról, a tanterv- és óravázlat készítéséről, az irodalomóra irodalomtudományi, pedagógiai-pszichológiai és módszertani vonatkozásairól, az irodalomóra megszervezésének és vezetésének tudnivalóiról, az iskolai munka területeiről. Ugyanakkor közös gondolkodásra is invitál. Demonstrálni szeretné, milyen irodalomtudományi, irodalomtörténeti , pszichológiai, pedagógiai, és egyéb szempontok érvényesülhetnek a tananyag megválasztásában, az anyag megszerkesztésében, a tanításban.

 

 

Témakörök

 

 

1.      Iskolaszerkezet, irodalomfogalom, irodalomtanítás. Az „irodalom” tantárgy kialakulásának történeti folyamata Magyarországon.

2.      Irodalomtanítási stratégiák a harmadik évezredben egy rendszer (angol, francia, német, orosz, svéd, japán, izraeli, egyesült államokbeli, nemzetközi érettségi) részletes bemutatásával.

3.      A 2005 szeptemberétől érvényes tantervi szabályozás elméleti és gyakorlati problémái: nemzeti alaptanterv, helyi tanterv, egyéni tanítási program. Az irodalomtanítás „tantárgy feletti” céljai. Az irodalomtanár személyisége.

4.      Az irodalomóra irodalomtudományi, pedagógiai-pszichológiai és módszertani kérdései. Egy életmű tanításának problémái Petőfi vagy Ady vagy József Attila pályája kapcsán.

5.      Azonos és eltérő vonások az 1-6. és a 7-12. osztály tanításában. Arany János művei az 5-6. és a 7-12. évfolyamokon.

6.      Az iskolai szövegelemzés főbb módszertani lehetőségei. Az explication de texte, a strukturalista elemzés,a hermeneutika és irodalomtanítás. Hermeneutikai eljárás, Szilágyi Domokos: Héjjasfalva felé c. versének tanítása során.

7.      Műelemzés és műértés viszonya Petőfi Sándor: Itt benn vagyok a férfikor nyarában…vagy Arany János: Szondi két apródja, vagy Babits Mihály: Esti kérdés, vagy Kosztolányi Dezső: Boldog szomorú dal, vagy József Attila: Tiszta szívvel c. versének tanításában. A történetiség fogalma az irodalomtanításban.

8.      A drámai műnem tanítása tanítása a 9-12. osztályban

9.      Kompetenciafejlesztő eljárások az Arany- vagy Kosztolányi- vagy Babits- éltemű tanítása során.

10.  Az ismeret fogalma az irodalomtanítási folyamatban. Az ismeretek megszilárdításának módszerei. A lehetőségek demonstrációja a kortárs magyar irodalom tanításaokr szervezhető órákon.

11.  Az irodalom-, az anyanyelv és a nyelvtanítás kapcsolata egy Janus Panonius-, vagy egy Goethe vagy egy Puskin-, vagy egy Verlaine-, vagy egy T. S. Eliot-vers kapcsán.

12.  Az irodalomóra előkészítése és tervezése. Az irodalom és más művészetek kapcsolata az irodalomtanításban a klasszikus modernség korszakáról szervezhető órákon.

13.  Ellenőrzés és értékelés az irodalomórán. A módszerek alkalmazásának lehetőségei a romantika tanítása közben.

14.  A posztomodern költemény tanításának különleges problémái egy szabadon választott vers tanítása során.

15.  Az egyéni olvasmányok feldolgozásának módszertani problémái. A nagyepikai alkotások elemzésének lehetőségei. Móricz Zsigmond vagy Ottlik Géza vagy Mészöly Miklós tanításának tervezése.

16.  A kortárs próza tanításának irodalomtudományi és pedagógiai problémái egy szabadon választott szerző egy vagy több műve alapján. Irodalmi sajtó az irodalomtanításban.

17.  Az irodalom határterületei: filmolvasás, kreatív dráma, populáris és regionális kultúra az irodalomórán. Az egyik tervezésének, szervezésének, megvalósításának elméleti és gyakorlati problémái.

 

Szakirodalom

 

Kötelező irodalom:

 

Irodalomtanítás az ezredfordulón, szerk. Sipos Lajos, Celdömölk, 1998.

Cserhalmi Zsuzsa, Amit az irodalomtanításról tudni kellene…, Bp., 2000.

Zsolnai József, A pedagógiai (anyanyelv- és irodalompedagógiai) paradigmák és legitimációs fogalmi hátteréről = ZS. J., Paradigmák és paradigmaváltások a magyarországi anyanyelv- és irodalompedagógiai kutatások körében, Pápa, 2001, 95-100

 

Ajánlott irodalom:

 

Babits Mihály, Irodalmi nevelés = B. M., Esszék, tanulmányok, Bp., 1978, I, 87-99

Cserhalmi Zsuzsa, Módszertár, Bp., 2001.

Eck Júlia, Drámajáték a középiskolai irodalomórán, Bp., 2000.

EGYED Emese, FEDINEC Csilla, FORGÁCS Anna, FŰZFA Balázs, HEDER Ágnes, MARCSÓK Vilma, PISNJÁK Mária, SIPOS Lajos, VILLÁNYI Eszter, Iskolaszerkezet és irodalomtanítás a Kárpát medencében, Bp., 2003, 5-89.

Emelt szintű magyar szóbeli érettségi. Szóbeli tételek és feladatok megoldásokkal, írta és összeállította FŰZFA BALÁZS, Bp., 2005.

Emelt szintű magyar írásbeli érettségi. Feladatok javítási – értékelési útmutatóval, írta és összeállította FŰZFA BALÁZS, Bp., 2005.

GORDON Győri János, JAKOBSENNÉ Szentmihályi Róza, JANKAY Éva, JUHÁSZNÉ Horváth Katalin, KUTYINA Olga, MANN, Roni, PÁLA Károly, RAB Irén, SÁNDOR Csaba, Irodalomtanítás a vilá kilenc oktatási rendszerében, Bp., 2003

Mestertanárok, szerk. GORDON GYŐRI János, Bp., 2004.

Irodalomtankönyv-ma, szerk. Fűzfa Balázs, Bp., 2002.

Kelemen Péter, Képességfejlesztő irodalomtanítás, Bp., 1988.

Kulcsár-Szabó Ernő, Az esztétikai tapasztalat nyomában. Irodalmi tankönyvek az évtized nyitányán = K. SZ. E., Az új kritika dilemmái. Az irodalomértés helyzete az ezredvégen, Bp., 1994, 101-112

Kulcsár-Szabó Ernő, Irodalomértésünk néhány örökletes előföltevéséről = K. SZ. E., Irodalom és hermeneutika, Bp., 2000, 17-25

Margócsy István, Magyar nyelv és/vagy irodalom. Egy tantárgy kialakulása és változásai, BUKSZ, 1996/1.

Orbán Györgyi, Háttérelemzések, Kolozsvár, 2000.

PETHŐNÉ NAGY Csilla , Módszertani kézikönyv, Bp., 2005.

Sipos Lajos, Új törekvések a humán tárgyak tanításában, Iskolakultúra, 2002/9.

Zsolnai József, Paradigmák és paradigmaváltások a magyarországi anyanyelv- és irodalompedagógiai kutatások körében, Pápa, Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar Pedagógiai Kutatóintézete 2001.