Olvasmányjegyzék az MRN – 661 kódszámú kollokviumhoz

     A 19-20. század  fordulójának magyar prózairodalma

                                   Eisemann György

                                                             2005/tavasz

 

 

Asbóth János: Álmok álmodója

 

Toldy István: Anatole

 

Gozsdu Elek:  Az étlen farkas, Egy falusi mizantróp, Ultima ratio, Spleen, és további öt                           szabadon választható novella

 

Petelei István: Árva Lotti, Lobbanás az alkonyatban, Őszi éjszaka, Az alku és további öt                           szabadon választható novella

 

Bródy Sándor: Mefisztó barátom, Egy tragédia, Mosóné lányai (novellák), Rembrandt                             (novellaciklus)

 

Thury Zoltán: Szerencsétlenség, Diákok, Akinek házmestere van (novellák)

 

Cholnoky László: Ritter von Toggenburg utolsó csalódása, Epeira diadema (elbeszélések), s                          két kisregény a következőkből: Piroska, Bertalan éjszakája, Prikk mennyei                       útja, Tamás

 

Cholnoky Viktor: Szent Ciprián tükre, Az alerion-madár vére, Olivér lovag, Amenhotep és                            további öt szabadon választható novella

 

Ambrus Zoltán: Midas király

 

Szini Gyula: Trilibi, A sárga batár, Bábszínház, A rózsaszínű hó (novellák)

 

Lovik Károly: A halál kutyája, Egy orvos naplójából, A gyilkos, Árnyéktánc és további öt                        szabadon választható novella

 

Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak, A jó palócok, Beszterce ostroma, Szent Péter esernyője, A gavallérok, A Noszty-fiú esete Tóth Marival, A fekete város

 

                                                                       *

 

A fentebbi művek néhány szövegkiadásának könyvészeti adatai és a – nem kötelező! – szakirodalmi válogatás cikkei ugyanezen a honlapon, a „Tájékoztató” kapcsolónál találhatók, az MR-276-os kódszámú tanegységnél. Előzetesen megállapított tételek nincsenek, a kollokvium az e vizsgatípusnál szokásos rövid szakmai beszélgetés hagyományos keretei között zajlik. Ennek megfelelően az értékelés a felsorolt szépirodalmi alkotások ismeretén, a korszak prózapoétikai vonásait is szem előtt tartó elemzésén, s az eddigi tanulmányok során kialakított interpretációs készség alkalmazásának színvonalán alapul. S mivel e készség művelése olvasói aktivitást igényel, a vizsgázók  lehetőséget kapnak a saját egyéni érdeklődésüknek megfelelő szempontok felvetésére és  kifejtésére.