(A történelem és a „határon belüli” irodalom)
1945-1948 (Koalíciós korszak)
a/. Társadalomtörténet
Többpárt rendszer. (MKP, SZDP, NPP, FKP)
Földosztás.
Újjáépítés.
Kulturális forradalom kezdete: új értelmiség. (NÉKOSZ)
Államosítások kezdetei (bányák, nagyüzemek, iskolák).
1945. nov. orsz.gy.választások. FKP: 57%
1946. márc. Churchill fultoni beszéde.
1946. aug.1. Forint.
1947. febr. Párizsi békeszerződés
1947ápr. Donáth György, Magyar Közösség-per
1947. aug. választások: a baloldali koalíció (MKP, SZDP, NPP) megnyeri.
1947. aug.1. 3 éves terv.
1948. jún.: Az MKP és az SZDP egyesülése. (Létrejön az egypárt rendszer, a szocdemek nagy részét kizárják.)
1948. dec. Letartóztatják Mindszenty Józsefet.
b./ Irodalom
Folyóiratok: Magyarok, Válasz, Újhold, Csillag
Illyés: Hunok Párizsban, r. (1946)
Németh László: Iszony, r. (1946)
Déry Tibor: A befejezetlen mondat (LGy kritikája)
(Ottlik: Továbbélők)
Bibó István tanulmányai
Az Újhold irodalma: Pilinszky, NNÁ,
Új népi költészet: Juhász Ferenc, Nagy László.
Valahol
Európában (Radványi Géza, Balázs
Béla, Somlay Artúr).
1949-1952 (Rákosi rendszer: terror, félelem, szegénység, lódenkabát.)
a/. Társadalomtörténet
1949. ápr. Megalakul a NATO.
1949.május: Rajk László letartóztatása.
1949. jún.: Szovjet kezdeményezésű határozat Jugoszlávia ellen.
1949. aug.: VIT (80 ország)
1949. aug.: A Magyar Népközt.Alkotmánya
1949 szept.-okt.: Rajk-per.
1949. szept.: Bejelentés: a Szovjetúnió rendelkezik atombombával.
1949. nov.-dec.: Lukács-vita.
1950. jan.: Megindul az első ötéves terv.
1950-1951: A koreai háború.
1951: Felemelik az ötéves terv előirányzatait.
1951: Megkezdődnek a kitelepítések.
1951: Folytatódnak a perek, letartóztatják Kádár Jánost (életfogyt.).
1952: Kiteljesedett Rákosi-uralom (egyszerre pártelnök és miniszterelnök)
b/. Irodalom
A Csillag kivételével megszűnnek az irodalmi folyóiratok.
1950: Megindul az Irodalmi Újság (Illés Béla), 1952: Új Hang (Benjámin László, Simon István, Bodnár György)
A megjelenő irodalom a politikai és gazdasági célok szolgálatában. Sematizmus, Dunapentele (Sztálinváros) sztahanovista mozgalom, stb. Alaptípusok: sanda burzsoá ellenség, a kispolgár, a kicsit ingatag paraszt, a tétovázó, de végül haladó értelmiségi, az öntudatos munkás és a kor hőse: a párttitkár.
Déry: Felelet I-II. (1950-1952) Vita a regényről: Révai: DT a saját morális álproblémáival tömi tele Bálint alakját, ő neveli Bálintot, nem akarja engedni, hogy az élet, a harc, a párt nevelje.
Vita a Fehér pillangóról, Örkény: Lila tinta
Az elhallgatott fordításokból élnek.
1953-1956
a/.Társadalomtörténet
1953: Meghal Sztálin, belső harcok után kezdetét veszi az 1965-ig tartó Hruscsov éra.
1953-55: Itthon Nagy Imre lesz a min. eln.
Lassítják az iparosítást, nagyobb figyelmet fordítanak a mezőgazdaságra és a parasztságra. Életszínvonalat növelő intézkedéseket vezetnek be, árleszállítást hajtanak végre. Feloldják a kitelepítéseket. Elkezdődnek a rehabilitálások, 1954-ben szabadon bocsátják Kádárt.
1953 nov.25.: London: 6:3.
1954.júl.4. Svájc: 3:2 (NSZK) Tüntetések.
1954: Létrehozzák a Hazafia Népfront intézményét.
1955: megerősödik a Rákosi-csoport, leváltják Nagy Imrét, Hegedűs András lesz a min.eln.
1955: Megalakul a Varsói Szerződés.
1956: Moszkva, XX. Kongr. Hruscsov beszéde.
Petőfi Kör.
Rajk temetése: okt.6.
Okt.23-nov.4.
b/. Irodalom
Megnő az irodalom, az írók és az Írószövetség közvetlen politikai jelentősége. Az ellenzékiség élére állnak. (A szocializmus perspektíváján belül vannak. A Jugoszláv önigazgatási rendszer a példa)
Megjelenik a Nagyvilág c. folyóirat első száma (1956)
Németh László: Égető Eszter, r. (1956), Galilei, dr. (1956)
1957-1960 (A Kádár-rendszer terror-időszaka, megtorlások.)
a/. Társadalomtörténet
1957: Irók bebörtönzése (Déry, Háy, Zelk)
1957. május 1. (Nagy tömeg élteti a Kádár-rendszert)
1958: Nagy Imre és mártírtársai kivégzése.
Írókat tiltanak el a megjelenéstől, színészeket a fellépéstől, egyetemi tanárokat az oktatástól (pl. Lukács Gy.)
A mezőgazdaság erőszakos szövetkezesítése.
1960: Szabadlábra helyezik Déryt.
b/. Irodalom
Megindul a Kortárs (mint a Csillag folyt.) és az Élet és Irodalom (mint az Irod. Újs. folyt.) Az írók nagyobb része bojkottálja a fórumokat.
1959: Pártállásfoglalás a népi írókról.
Ottlik Géza: Iskola a határon, r. (1959)
Szabó Magda: Freskó, r. (1958), Az őz, r. (1959)
Pilinszky János: Harmadnapon, v. (1959)
1961-1968/72 (A „hatvanas évek”)
a/. Társadalomtörténet
1961:Gagarin.
1962: Kubai válság. (Castro, Che Guevara 1959-óta.)
Baloldali hullám Nyugaton 1968-ig.
1963: Háromévente 70 dolláros turistaútlevél.
1964-1975: a vietnámi háború 1971-től tárgyalások a fegyverszünetről
1965: Leváltják Hruscsovot, a Brezsnyev-éra kezdetei.
1965-1967: A reformszárny előretörése a párton belül; A gazdaságirányítási reform: rugalmasabb tervezés, a vállalatok nagyobb önállósága.
1967: Izrael: Hatnapos háború.(L.Mnacko szlovák író elmegy Izraelbe és elhatárolja magács kormánya izraelellenes politikájától.)
1967 Christiaan Bernard professzor: első szívátültetés
1968: Nyugaton diáklázadások – Prága.
1968-69: A tv-s táncdalfesztiválok kezdetei.
1969: Az Apollo-11 leszáll a holdra, Neil Armstrong, Edwin Aldrin.
b/. Irodalom (film)
Szélesül a folyóiratok választéka: Úl Írás (1961); egyre jelentékenyebbé válnak a vidéki folyóiratok: Alföld, Jelenkor.
Illyés Gyula: Új versek, v. (1961); Dőlt vitorla, v. (1965); Fekete-fehér, v. (1968)
Lengyel József: Igéző (1961)
(Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja, 1962)
Sarkadi Imre: A gyáva, r. (1961)
Fejes Endre: Rozsdatemető, r. (1962)
Csoóri Sándor: Menekülés a magányból, v. (1962)
Weöres Sándor: Tűzkút, v. (1964)
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét, r. (1964)
Vas István: Nehéz szerelem, önéletr. (1964)
Déry Tibor: G.A. úr X-ben, r. (1964)
(Jancsó Miklós: Szegénylegények,1965)
Németh László: Irgalom, r. (1965).
Juhász Ferenc: Harc a fehér báránnyal, v. (1965)
Nagy László: Himnusz minden időben, v. (1965)
Mészöly Miklós: Az atléta halála, r. (1966)
Jeruzsálem hercegnője (benne: Macskajáték),elb., kisr. (1966)
Nemes Nagy Ágnes: Napforduló, v. (1967)
Orbán Ottó: Búcsú Betlehemtől, v. (1968)
Mándy Iván: A pálya szélén, r. (1968)
Tandori Dezső: Töredék Hamletnek, v. (1968)
Kardos G. György: Avraham Bogatir hét napja, r. (1968)
Hernádi Gyula: Sirokkó, r. (1969)
Konrád György: A látogató, r. (1969)
Elérhetetlen föld. Antológia, Utassy József, Mezei Katalin, Kiss Benedek, Rózsa Endre, Oláh János stb. versei) 1969.
a/. Társadalomtörténet
1972-ben leállítják a gazdasági reformot (Egyelőre még tart a gazdasági növekedés, de elkezdődik az eladósodás. A kisember a mindennapi élet szintjén némi gyarapodást érzékel. Kiskert, hétvégi ház, motorizáció.)
1972. március 15. Tüntetés Budapesten. A rendőrség beavatkozik.
1973. Másként gondolkodó társadalomtudósokat zárnak ki a pártból.
1973: Olajárrobbanás. A következő években begyűrűzik a KGST-be is.
1973.: Megalakul a Fiatal Írók József Attila Köre (Később: JAK)
1975: Megindul a Mozgó Világ c. folyóirat.
1977: Magyar-csehszlovák szerződés: Bős-Nagymaros dunai vízi erőmű.
1977: 34 értelmiségi szolidaritási nyilatkozata a csehszlovák Charta 77-tel.
1978: Az Egyesült Államokból hazakerül a korona.
1978: Rendeletben biztosítják a külföldi utazáshoz való jogot. Vízummentesség Ausztriába.
1979.Megalakult a SZETA, a Szegényeket Támogató Alap. Célja a társadalom legelesettebjeinek támogatása.
1979: 254 értelmiségi tiltakozása a Charta 77 vezetőivel szemben hozott ítéletek ellen.
b/. Irodalom
Karinthy Ferenc: Epepe r. (1970)
Mándy Iván: Mi van Verával?, elb. (1970)
Petri György: Magyarázatok M. számára, v. (1971)
Oravecz Imre: Héj. v. (1972)
Pilinszky János: Szálkák, v. (1972)
Weöres Sándor: Psyché, v. (1972)
Tandori Dezső: Egy talált tárgy megtisztítása, v. (1973)
Kertész Imre: Sorstalanság, r. (1975)
Mészöly Miklós Film, r. (1976)
Nádas Péter: Egy családregény vége, r. (1977)
Szabó Magda: Régimódi történet, r. (1977)
Örkény István: Rózsakiállítás, r. (1977)
Illyés Gyula: Válasz Herdernek és Adynak (in: MN, könyvalakban: Szellem és erőszak, 1978, de csak tíz évvel később kerül forgalomba)
Illyés Gyula: Beatrice apródjai, r. (1979)
Lengyel Péter: Cseréptörés, r. (1978)
Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából, kisr. (1979)
Esterházy Péter: Termelési regény, r. (1979)
a/. Társadalomtörténet
1980: Megkezdi működését az Adria kőolajvezeték.
1981: Megjelenik a Beszélő.
1982: Meghal Brezsnyev.
1985: Gorbacsov a Szovjetunió élén.
1985: Az év nyarán az értelmiség különböző elégedetlen csoportjai adnak egymásnak találkozót Monoron. Még együtt vannak a leendő SZDSZ és MDF hívei.
1986: március 15. Tüntetés, a rendőrség brutálisan közbeavatkozik. (A „lánchidi csata”)
1987. Lassan kettéválik az ellenzék. Lakitelki találkozó: már csak a leendő MDF-hívek vannak jelen. A több, mint 160 résztvevő közös nyilatkozatában leszögezi: "A politikai és társadalmi szervezetek jelenlegi rendszerében nincs biztosítva az önálló és független nézetek kifejtése. Ezért javasoljuk egy magyar demokrata fórum létrehozását."
1987-1988: már az uralkodó párt tagsága is tömegesen követeli, hogy váltsák le a cselekvésképtelen kádári vezetést, és fogalmazzanak meg új társadalmi-politikai programot.
1988: Németh Miklós lesz a min. eln.
1988: A rendőrkapitányságokon megkezdik a világ összes országára érvényes, többszöri utazásra jogosító útlevélkérelmek átvételét.
1989: Az ellenzéki szervezetekből, pártokból megalakul az Ellenzéki Kerekasztal és tárgyalásokat kezd a rendszerváltásról a hivatalos hatalom képviselőivel.
1989.jún.16: Nagy Imre és mártírtársai újratemetése.
1989. június 6. Meghal Kádár János.
1989. augusztus. 19.: Megnyitják az osztrák-magyar határt a keletnémeteknek.
1989. november. 8.: Az un. „négyigenes” népszavazás.
1990. március 25 és április8.: parlamenti választások. Az MDF szerzi meg a legtöbb szavazatot. Antall József alakít kormányt.
b./ Irodalom
Ottlik Géza: Próza, esszék(1980)
Nemes Nagy Ágnes: Között, v.(1981)
Spiró György: Ikszek, r.(1981)
Kukorelly Endre: A valóság édessége, v. (1984)
Kemény István: Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez, v. (1984)
Márton László: Menedék r.(1985)
Krasznahorkai László: Sátántangó, r.(1985)
Garaczi László: Plasztik, elb. (1985)
Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba, gyűjt.(1986)
Nádas Péter: Emlékiratok könyve, r. (1986)
A József Attila Kör füzeteiből:
1. Fasírt, avagy viták a „fiatal irodalomról”, 1982. (Benne: Zalán Tibor: Arctalan nemzedék.)
2. Ver(s)ziók, Formák és Kísérletek a legújabb lírában. (Szerk.: Kulcsár Szabó Ernő, Zalán Tibor) 1982.
9. KÁ! KÁ! KÁ! (Az 1979-ben alakult Fölöspéldány csoport gyűjteménye) Szerk.: Parti Nagy Lajos, 1986.
23. „Kováts”- Jelenlét-revű (Benne többek között: Kukorelly Endre, Márton László, Garaczi László, Petőcz András versei.)
Két antológia:
Szógettó. Válogatás az új magyar avantgarde dokumentumaiból. (A Jelenlét,1989 1-2. száma,szerk.: Papp Tamás)
Médium-Art. Válogatás a magyar experimentális költészetből, szerk. Fráter Zoltán, Petőcz András. (1990)
Felhívom a hallgatók figyelmét arra, hogy az egyes korszakoknál felsorolt irodalmi művek jegyzéke többféle szempontból is kiegészíthető. Kérem a hallgatókat, hogy olvasmányaik és ízlésük alapján próbálják meg a kollokviumra kiegészíteni őket. K.Z.