MR-292

Az irodalomtanítás elmélete

(szakzáróvizsga-tételek is)

A folyamatos szemináriumi munkát és a félév végén az alább következő témakörök meghatározott részéből külön beszámolót kívánó tanegység egyszerre szeretne elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtani. Összefoglalva az irodalomtanítás általános kérdéseit és a gyakorlóiskolai tanítás megkezdéséhez szükséges tudnivalókat, szól a nemzeti alaptanterv, a helyi tanterv és az egyéni tanítási program viszonyáról, a tanterv- és óravázlat készítésről, az irodalomóra irodalomtudományi, pedagógiai-pszichológiai és módszertani vonatkozásairól, az irodalomóra megszervezésének és vezetésének tudnivalóiról, az iskolai munka területeiről. Ugyanakkor közös gondolkodásra is invitál. Demonstrálni szeretné, milyen irodalomtudományi, irodalomtörténeti, pszichológiai, pedagógiai és egyéb szempontok érvényesülhetnek a tananyag megválasztásában, az anyag megszerkesztésében, a tanításban.

Témakörök

1. Az „irodalom” tantárgy kialakulásának történeti folyamata. Iskolaszerkezet, irodalomfogalom, irodalomtanítás Magyarországon a XX. század végéig

2. Irodalomtanítási stratégiák a harmadik évezredben egy rendszer (angol, francia, német, orosz, svéd, japán, izraeli, egyesült államokbeli, nemzetközi érettségi) részletes bemutatásával

3. A 2005 szeptemberétől érvényes tantervi szabályozás elméleti és gyakorlati problémái: nemzeti alaptanterv, helyi tanterv, egyéni tanítási program. Az irodalomtanítás „tantárgy feletti” céljai. Az irodalomtanár személyisége

4. Az irodalomóra irodalomtudományi, pedagógiai-pszichológiai és módszertani kérdései. Egy életmű tanításának problémái Petőfi vagy Ady vagy József Attila pályája kapcsán

5. Azonos és eltérő vonások az 1–6. és 7–12. osztály tanításában. Arany János művei az 5-6. és a 7-12. évfolyamokon

6. Az iskolai szövegelemzés főbb módszertani lehetőségei. Az explication de texte, a strukturalista elemzés, a hermeneutikai stb. eljárás Szilágyi Domokos:Héjjasfalva felé c. versének tanításában

7. Műelemzés és műértés viszonya Kosztolányi Dezső: Boldog szomorú dal c. versének tanításában. A történetiség fogalma az irodalomtanításban

8. A drámai műnem tanítása a 9–12. osztályban

9. Az irodalomtanítás sajátos módszerei: a tanári előadás, a beszélgetés, a vita, a tankönyvekkel való önálló munka, a szemléltetés stb. Arany- vagy Kosztolányi- vagy Babits- életmű tanítása során

10. Óratípusok az irodalomoktatásban – egy XIX. vagy XX. századi világirodalmi nagyepikai alkotás értelmezése

11. Az ismeretek megszilárdításának módszerei: a gyakorlás, az ismétlés, az összefoglalás. A lehetőségek demonstrációja a késő modernség tanításakor szervezhető órákon

12. Az irodalom-, az anyanyelv és a nyelvtanítás kapcsolata egy Janus Panonius-, vagy Goethe-, vagy Puskin-, vagy Verlaine-, vagy T. S. Eliot-vers kapcsán

13. Az irodalomóra előkészítése és tervezése. Az irodalom és más művészetek kapcsolata az irodalomtanításban a klasszikus modernség korszakáról szervezhető órákon

14. Ellenőrzés és értékelés az irodalomórán. A módszerek alkalmazásának lehetőségei a romantika tanítása közben

15. A posztomodern költemény tanításának különleges problémái egy szabadon választott vers tanítása közben

16. Az egyéni olvasmányok feldolgozásának módszertani problémái. A nagyepikai alkotások elemzésének lehetőségei. Móricz Zsigmond vagy Ottlik Géza vagy Mészöly Miklós tanításának tervezése

17. A kortárs próza tanításának irodalomtudományi és pedagógiai problémái egy szabadon választott szerző egy vagy több műve alapján. Irodalmi sajtó az irodalomtanításban

18. Az irodalom határterületei: filmolvasás, kreatív dráma, populáris regiszter és regionális kultúra az irodalomórán. Az egyik tervezésének, szervezésének, megvalósításának elméleti és gyakorlati problémái

Szakirodalom

Kötelező irodalom

Irodalomtanítás az ezredfordulón, főszerk. SIPOS Lajos, Celdömölk, 1998.

CSERHALMI Zsuzsa, Amit az irodalomtanításról tudni kellene…, Bp., 2000

Sipos Lajos, Forgács Anna, Fűzfa Balázs, Iskolaszerkezet és irodalomtanítás Magyarországon = Egyed Emese, Fedinec Csilla, Forgács Anna, Fűzfa Balázs, Heder Ágnes, Marcsók Vilma, Pisnják Mária, Sipos Lajos, Villányi Eszter, Iskolaszerkezet és irodalomtanítás a Kárpát medencében, Bp., 2003, 5–89

Zsolnai József, A pedagógiai (anyanyelv- és irodalompedagógiai) paradigmák és legitimációs fogalmi hátteréről = ZS. J., Paradigmák és paradigmaváltások a magyarországi anyanyelv- és irodalompedagógiai kutatások körében, Pápa, 2001, 95–100.

Ajánlott irodalom

BABITS Mihály, Irodalmi nevelés = B. M., Esszék, tanulmányok, Bp., 1978, I, 87–99

CSERHALMI Zsuzsa, Módszertár, Bp., 2001.

ECK Júlia, Drámajáték a középiskolai irodalomórán, Bp., 2000.

Egyed Emese, Fedinec Csilla, Forgács Anna, Fűzfa Balázs, Heder Ágnes, Marcsók Vilma, Pisnják Mária, Sipos Lajos, Villányi Eszter, Iskolaszerkezet és irodalomtanítás a Kárpát medencében, Bp., 2003, 5–89

FÓRIS-FERENCZI Rita, ORBÁN Gyöngyi, SZÉKELY Melinda, VINCZE Kala Zsófia, ZÁGONI Melinda, Beszélgetőkönyv a megértő irodalomtanításról, Sepsiszentgyörgy, 2003.

Gordon Győri János, Jakobsenné Szentmihályi Róza, Jankay Éva, Juhászné Horváth Katalin, Kutyina Olga, Mann, Roni, Pála Károly, Rab Irén, Sándor Csaba, Irodalomtanítás a világ kilenc oktatási rendszerében, Bp., 2003

KARÁCSONY Sándor, Az irodalmi nevelés, (reprint), Bp., 1993.

KELEMEN Péter, Képességfejlesztő irodalomtanítás, Bp., 1988.

KULCSÁR-SZABÓ Ernő, Az esztétikai tapasztalat nyomában. Irodalmi tankönyvek az évtized nyitányán = K. SZ. E., Az új kritika dilemmái. Az irodalomértés helyzete az ezredvégen, Bp., 1994, 101-112

KULCSÁR-SZABÓ Ernő, Irodalomértésünk néhány örökletes előföltevéséről = K. SZ. E., Irodalom és hermeneutika, Bp., 2000, 17–25

MARGÓCSY István, Magyar nyelv és/vagy irodalom. Egy tantárgy kialakulása és változásai, BUKSZ, 1996/1.

ORBÁN Györgyi, Háttérelemzések, Kolozsvár, 2000.

SIPOS Lajos, Új törekvések a humán tárgyak tanításában, Iskolakultúra, 2002/9.

ZSOLNAI József, Paradigmák és paradigmaváltások a magyarországi anyanyelv- és irodalompedagógiai kutatások körében, Pápa, 2001.